OGY - Krónika 4. rész (interpellációk, azonnali kérdések)
Budapest, 2018. február 19., hétfő (MTI) - A földgáz árának alakulásáról, a rezsicsökkentésről és a tömeges migrációról is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések során először az MSZP kérdezett az Elios-ügyről.
MSZP: miért nyerészkedik az állam a földgázt használó családokon?
Tóth Bertalan (MSZP) azt firtatta, miért nyerészkedik az állam a
földgázt használó családokon? Mint mondta, a lufi, amelyet felfújtak
a kormánypártok, kilyukadt. Bár 2013-14-ben a piaci viszonyok
indokolták volna a gáz árának csökkenését, de a kormány azon is
nyerészkedett, e két évben 14 ezer forinttal károsította meg a
magyar családokat. 2015-ben, amikor berogyott az olajár, szintén nem
csökkentették az árakat, csak tavaly 22 ezer forintot vettek ki a
családok zsebéből, összesen pedig 70 ezer forintot - mutatott rá.
Mikor lesz arra a lehetőség, hogy a magyar családoknak kevesebbet
kelljen fizetniük a gázért? - kérdezte.
Fónagy János államtitkár úgy reagált: 2010 óta a rezsicsökkentés
az egyik legjelentősebb társadalompolitikai sikere a kormánynak.
Felidézte, hogy a szocialisták kormányzásuk alatt háromszorosára
növelték a gáz és duplájára az áram árát. A háztartások jövedelmük
negyedét, a mérsékeltebb jövedelműek felét költötték a rezsire -
közölte. Ezen változtatott a mostani kormány - hangsúlyozta,
hozzátéve: 2013 óta az áram, a gáz és a távhő ára negyedével kerül
kevesebbe. A rendszer a jövőben is biztosítani tudja, hogy csak az
ellátásukkal összefüggő költségeket fizessék a fogyasztók.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 100 igen, 20
nem szavazattal jóváhagyta.
Jobbik: a kormány végighazudta az elmúlt három évet
Mirkóczki Ádám arról beszélt, hogy a kormány közpénzek
milliárdjaiból végighazudta az elmúlt három évet, nem volt más téma,
mint a sikeres bevándorlás elleni harc. Megjegyezte: a kerítés
egyébként a Jobbik javaslata volt, csak akkor arról még hallani sem
akartak.
A nagy szabadságharc közben aztán lebuktak - fogalmazott,
hozzátéve: tavaly 1300, összesen 3500 migránst fogadtak be különböző
jogcímeken. Bocsánatot kértek már például az őcsényiektől, a
becsapott emberektől? - kérdezte a jobbikos képviselő.
Kontrát Károly államtitkár azt mondta: szerinte Vona Gábornak
kell bocsánatot kérnie a nyugdíjasoktól, aki ezt a mai napig nem
tette meg. Hozzátette: a migránsválság óta megkülönböztetik a valódi
védelemre szorulókat a gazdasági migránsoktól, utóbbiakból továbbra
sem kérnek, de mindenkin segítenek, aki valóban rászorul. A védelem
csak addig jár, ameddig arra szükség van, utána el kell hagynia az
érintettnek Magyarország területét.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen, 22
nem szavazattal igen.
KDNP: a tömeges migráció sokkolta az európai társadalmakat
Vejkey Imre (KDNP) kiemelte: a tömeges migráció sokként érte az
európai társadalmakat, s Magyarországnak is komoly veszéllyel
kellett szembe néznie.
Kormányzati intézkedések sora bizonyítja, hogy a kabinet mindent
megtesz az emberek biztonságának garantálása érdekében.
Visszautasította a belga miniszterelnök nyilatkozatát, kijelentve:
nem engedhetik, hogy Magyarországról döntsenek nélküle.
Nem támogatható egyetlen migráns elhelyezése sem - rögzítette és
példaértékűnek nevezte a V4-ek együttműködését, amely ellen szintén
támadást indítottak. Az ENSZ migrációs csomagja is tartalmaz olyan
megállapításokat, amelyek Magyarország számára kedvezőtlen -
közölte. Mit tehet a kormány a tervezett kvótarendszer ellen?
Várható-e közös fellépés - kérdezte.
Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: Magyarország nem
lesz bevándorlóország, soha nem fogadott be és nem is fog befogadni
illegális bevándorlókat, teljesen mindegy milyen nyomást helyeznek
rá. Nem fogadjuk el, hogy bárki ultimátumot intézzen hozzánk,
közép-európaiakhoz - közölte, hangsúlyozva: az elmúlt időszakban
volt olyan alkalom, amikor az unió különböző intézményei zárójelbe
tették a jogszabályokat, annak érdekében, hogy az egyes országok
fogadjanak be illegális bevándorlókat.
Kitért arra is: a terrorfenyegetettség nem volt olyan súlyú az
elmúlt évtizedekben mint most Európában. A V4-ek javaslatcsomagjáról
kiemelte: ebben nem úgy tekintenek a migrációra, mint amit
ösztönözni kell, hanem amit meg kell állítani. A migráció nem
alapvető emberi jog - hangoztatta.
A képviselő a választ elfogadta.
MSZP: mi kell ahhoz, hogy az ügyészség lépjen az Elios-ügyben?
Az azonnali kérdések sorát nyitó Tóth Bertalan (MSZP) azt
mondta, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az elmúlt évek
"legnagyobb korrupciós ügyére" az Elios-ügyre derített fényt. Nem
egyszerűen több milliárd forintnyi közpénz csalárd felhasználásáról
van szó, hanem arról, hogy a "közpénzeket a szervezett bűnözésnek is
megfeleltethető módon használták fel", illetve az ügyben a
miniszterelnök családjába tartozó személy is érintett - közölte. Úgy
tűnik, hogy üzemszerűen csalhattak az Elios Zrt. vidéki
közvilágítási pályázatain - fogalmazott.
Mi kell még ahhoz, hogy az ügyészség lépjen - tette fel a
kérdést.
Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese hangsúlyozta, hogy az
OLAF kizárólag az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív
szabálytalanságokat vizsgálja, a büntetőjogi felelősség kérdéseivel
nem foglalkozik. A szervezet a vizsgálata végén ajánlással élhet az
adott nemzeti hatóság felé - tette hozzá.
Leszögezte, hogy a magyar ügyészség ilyenkor minden esetben
elrendeli a nyomozást. Az említett ügyben a Pest Megyei Főügyészség
januárban rendelte el a nyomozást, ami jelenleg is folyamatban van -
mondta Lajtár István.