OGY - Krónika 4. rész (interpellációk, azonnali kérdések)

    Budapest, 2018. február 19., hétfő (MTI) - A földgáz árának alakulásáról, a rezsicsökkentésről és a tömeges migrációról is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések során először az MSZP kérdezett az Elios-ügyről.
hirdetés
    MSZP: miért nyerészkedik az állam a földgázt használó családokon?

    Tóth Bertalan (MSZP) azt firtatta, miért nyerészkedik az állam a földgázt használó családokon? Mint mondta, a lufi, amelyet felfújtak a kormánypártok, kilyukadt. Bár 2013-14-ben a piaci viszonyok indokolták volna a gáz árának csökkenését, de a kormány azon is nyerészkedett, e két évben 14 ezer forinttal károsította meg a magyar családokat. 2015-ben, amikor berogyott az olajár, szintén nem csökkentették az árakat, csak tavaly 22 ezer forintot vettek ki a családok zsebéből, összesen pedig 70 ezer forintot - mutatott rá. Mikor lesz arra a lehetőség, hogy a magyar családoknak kevesebbet kelljen fizetniük a gázért? - kérdezte.

    Fónagy János államtitkár úgy reagált: 2010 óta a rezsicsökkentés az egyik legjelentősebb társadalompolitikai sikere a kormánynak. Felidézte, hogy a szocialisták kormányzásuk alatt háromszorosára növelték a gáz és duplájára az áram árát. A háztartások jövedelmük negyedét, a mérsékeltebb jövedelműek felét költötték a rezsire - közölte. Ezen változtatott a mostani kormány - hangsúlyozta, hozzátéve: 2013 óta az áram, a gáz és a távhő ára negyedével kerül kevesebbe. A rendszer a jövőben is biztosítani tudja, hogy csak az ellátásukkal összefüggő költségeket fizessék a fogyasztók.

    A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 100 igen, 20 nem szavazattal jóváhagyta.

    Jobbik: a kormány végighazudta az elmúlt három évet

    Mirkóczki Ádám arról beszélt, hogy a kormány közpénzek milliárdjaiból végighazudta az elmúlt három évet, nem volt más téma, mint a sikeres bevándorlás elleni harc. Megjegyezte: a kerítés egyébként a Jobbik javaslata volt, csak akkor arról még hallani sem akartak.

    A nagy szabadságharc közben aztán lebuktak - fogalmazott, hozzátéve: tavaly 1300, összesen 3500 migránst fogadtak be különböző jogcímeken. Bocsánatot kértek már például az őcsényiektől, a becsapott emberektől? - kérdezte a jobbikos képviselő.

    Kontrát Károly államtitkár azt mondta: szerinte Vona Gábornak kell bocsánatot kérnie a nyugdíjasoktól, aki ezt a mai napig nem tette meg. Hozzátette: a migránsválság óta megkülönböztetik a valódi védelemre szorulókat a gazdasági migránsoktól, utóbbiakból továbbra sem kérnek, de mindenkin segítenek, aki valóban rászorul. A védelem csak addig jár, ameddig arra szükség van, utána el kell hagynia az érintettnek Magyarország területét.

    A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen, 22 nem szavazattal igen.

    KDNP: a tömeges migráció sokkolta az európai társadalmakat

    Vejkey Imre (KDNP) kiemelte: a tömeges migráció sokként érte az európai társadalmakat, s Magyarországnak is komoly veszéllyel kellett szembe néznie.

    Kormányzati intézkedések sora bizonyítja, hogy a kabinet mindent megtesz az emberek biztonságának garantálása érdekében. Visszautasította a belga miniszterelnök nyilatkozatát, kijelentve: nem engedhetik, hogy Magyarországról döntsenek nélküle.

    Nem támogatható egyetlen migráns elhelyezése sem - rögzítette és példaértékűnek nevezte a V4-ek együttműködését, amely ellen szintén támadást indítottak. Az ENSZ migrációs csomagja is tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek Magyarország számára kedvezőtlen - közölte. Mit tehet a kormány a tervezett kvótarendszer ellen? Várható-e közös fellépés - kérdezte.

    Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: Magyarország nem lesz bevándorlóország, soha nem fogadott be és nem is fog befogadni illegális bevándorlókat, teljesen mindegy milyen nyomást helyeznek rá. Nem fogadjuk el, hogy bárki ultimátumot intézzen hozzánk, közép-európaiakhoz - közölte, hangsúlyozva: az elmúlt időszakban volt olyan alkalom, amikor az unió különböző intézményei zárójelbe tették a jogszabályokat, annak érdekében, hogy az egyes országok fogadjanak be illegális bevándorlókat.

    Kitért arra is: a terrorfenyegetettség nem volt olyan súlyú az elmúlt évtizedekben mint most Európában. A V4-ek javaslatcsomagjáról kiemelte: ebben nem úgy tekintenek a migrációra, mint amit ösztönözni kell, hanem amit meg kell állítani. A migráció nem alapvető emberi jog - hangoztatta.

    A képviselő a választ elfogadta.

    MSZP: mi kell ahhoz, hogy az ügyészség lépjen az Elios-ügyben?

    Az azonnali kérdések sorát nyitó Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az elmúlt évek "legnagyobb korrupciós ügyére" az Elios-ügyre derített fényt. Nem egyszerűen több milliárd forintnyi közpénz csalárd felhasználásáról van szó, hanem arról, hogy a "közpénzeket a szervezett bűnözésnek is megfeleltethető módon használták fel", illetve az ügyben a miniszterelnök családjába tartozó személy is érintett - közölte. Úgy tűnik, hogy üzemszerűen csalhattak az Elios Zrt. vidéki közvilágítási pályázatain - fogalmazott.

    Mi kell még ahhoz, hogy az ügyészség lépjen - tette fel a kérdést.

    Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese hangsúlyozta, hogy az OLAF kizárólag az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, a büntetőjogi felelősség kérdéseivel nem foglalkozik. A szervezet a vizsgálata végén ajánlással élhet az adott nemzeti hatóság felé - tette hozzá.

    Leszögezte, hogy a magyar ügyészség ilyenkor minden esetben elrendeli a nyomozást. Az említett ügyben a Pest Megyei Főügyészség januárban rendelte el a nyomozást, ami jelenleg is folyamatban van - mondta Lajtár István.