OGY - Krónika 5. rész (azonnali kérdések)
Budapest, 2018. február 19., hétfő (MTI) - A kilakoltatásokról, az Altus kft. Human Operator Zrt.-nek nyújtott kölcsönéről, a pécsi Tüke Busz Zrt. 2015-ös buszbeszerzéséről és a határon túli magyarok jogairól is szó volt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.
Kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kér a Jobbik
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a devizahiteles
kerekasztal múlt heti ülésén a Jobbik és az Adóskamara, valamint
több más civil szervezet együttműködési megállapodást írtak alá.
A képviselő azt kérdezte, a kormány támogatja-e, hogy teljes
körű kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot vezessenek be a
devizahitelesek problémáinak megoldásáig.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
válaszként azt mondta, hogy a Jobbik több mint négy éve teszi fel
kérdéseit, de nem akarja elfogadni a devizahitelesek érdekében
hozott kormányintézkedéseket. A kabinet nemcsak tárgyal, hanem tett
is a devizahitelesek ügyében - jelentette ki. Az államtitkár
kiemelte, hogy legutóbb például olyan törvénymódosítás született,
amelynek nyomán április 30-ig senkit sem lehet kilakoltatni.
Fidesz: mikor zárulhat le az Altus kft. ellen zajló jegybanki
eljárás?
Budai Gyula (Fidesz) azt mondta, hogy a Gyurcsány Ferenchez
köthető Altus kft. több alkalommal is nagy összegű kölcsönt
biztosított a Czeglédy Csaba által irányított Human Operator
Zrt.-nek. A kölcsönök összértéke nagyjából kétszázmillió forint -
tette hozzá. Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének állítása szerint
baráti kölcsönről volt szó, de a szerződésben szereplő feltételek
alapján valószínűsíthető, hogy üzletszerű hitelezési tevékenység
állhatott a kölcsönök mögött - érvelt. A Magyar Nemzeti Bank
piacfelügyeleti eljárást indított az ügyben - emelte ki a képviselő.
Mikorra várható az eljárás befejezése és az eljárásnak milyen
jogi következményei lehetnek? - kérdezte.
Nagy Márton, a jegybank alelnöke azt felelte, hogy az MNB
előzetes adatgyűjtést végzett az ügyben, és ezt követően indokoltnak
tartotta a piacfelügyeleti eljárás megindítását. Most a részletes
adatgyűjtést végzik - tette hozzá. Az eljárás lefolytatására
legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre, de a Magyar Nemzeti Bank
várhatóan hamarabb lezárja azt - közölte Nagy Márton.
Az MSZP a Tüke Busz 2015-ös buszbeszerzéséről
Tóth Bertalan (MSZP) emlékeztetett, korábban arról kaptak
tájékoztatást, hogy mintegy 3 millió euró, vagyis közel egymilliárd
forint az elkövetési érték abban az ügyben, amelyet a pécsi Tüke
Busz Zrt. 2015-ös buszbeszerzése miatt vizsgálnak. A sajtóban
megjelentek szerint egy üzleti és baráti kapcsolatban álló kör
elérte, hogy a cég a ténylegesnél jóval nagyobb hitelt vegyen fel a
buszbeszerzésre. A nyomozásnak szerbiai és hollandiai szálai is
vannak, és a sajtóhírek szerint thaiföldi érdekeltség is kimutatható
- hangsúlyozta.
Az ügyben két közszereplő is szerepel, őket a sajtó értesülései
szerint a hollandiai iratokban nevesítették is, ezeket az iratokat
pedig a hírek szerint már a magyar ügyészség is megkapta - mondta.
Mi kell még, hogy az ügyészség lépjen ebben az ügyben? -
kérdezte.
Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese azt válaszolta, hogy
a képviselő kérdésének címéből nem derült ki pontosan, hogy az
melyik ügyre vonatkozik. Hozzátette, hogy a konkrét eset részleteit
nem ismeri, ezért arról 15 napon belül írásban adnak tájékoztatást.
Jobbik: a külföldre "űzött" magyarok miért csak személyesen
szavazhatnak?
Szávay István (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a külföldre "űzött"
magyarok csak személyesen, a külképviseleteken szavazhatnak a
választáson, ellentétben a határon túli magyarokkal, akik levélben
is voksolhatnak. Szándékosan teremtettek ilyen helyzetet? - kérdezte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált:
rendkívül fontos, hogy minden magyar részt vehessen a választáson,
ezért minisztersége alatt mindig figyelt a konzuli szolgáltatások
bővítésére. Míg 2014-ben Magyarországon kívül 97 helyszínen lehetett
szavazni, idén már 118 helyen - mondta.
KDNP: hogyan állnak a határon túli magyarok jogai?
Hoffmann Rózsa (KDNP) arról érdeklődött, hogy milyen
perspektívái vannak a szomszédos országokban élő magyaroknak, hogyan
állnak a jogaik.
Szijjártó Péter külügyminiszter azt válaszolta: a kormány nem
Budapestről akarja megmondani a határon túl élő magyaroknak, hogy mi
a jó nekik, hanem tőlük várja és kapja a "koordinátákat". A cél az,
hogy ezek a magyar közösségek helyben tudjanak erősödni, boldogulni
- mondta, jelezve ugyanakkor, a kormány nem vonakodik attól sem -
mint azt tette például az ukrán oktatási törvény esetében -, hogy
nemzetközi politikai eszközökkel helyezzen nyomást egy másik
országra, hogy az ne sértsen jogot.
LMP: kitől hallott először Horváth István az Eliosról?
Hadházy Ákos (LMP) az Elios-ügyben kérdezett, azt firtatva a
szekszárdi fideszes Horváth Istvánnál, hogy kitől hallott először a
LED-lámpás cserelehetőségről és az Eliosról.
A megszólított Horváth István, a megyei jogú városok
fejlesztésének koordinációjáért felelős államtitkár szerint Hadházy
Ákos felszólalásában folytatta "közéleti ámokfutását", amelyben -
mondta - "ne számítson a partnerségünkre". Ezt követően a megyei
jogi városok fejlesztésének programját ismertette.