Az ombudsman szerint nem érvényesülnek a sürgősségi pszichiátrián az ellátottak jogai
Budapest, 2018. február 19., hétfő (MTI) - Továbbra sem tartja megfelelőnek a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatot az alapvető jogok biztosa, aki speciális eljárásrendet sürget.
Székely László a hivatala által az MTI-hez hétfőn eljuttatott
jelentésében megállapította, hogy a sürgősségi pszichiátriai
gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat feltételeit
tavalyi vizsgálata után ugyan módosították, de továbbra sem
érvényesülnek megfelelően az érintettek alapvető jogai.
A jelenlegi eljárást ismertetve azt írták: a problémát észlelő
orvos akár hatósági közreműködéssel is pszichiátriai intézetbe
szállíttathatja azt a pszichés beteget, aki magatartásával
közvetlenül veszélyeztetheti magát vagy környezetét. A pszichiátriai
klinika 24 órán belül a bíróságon kezdeményezi, állapítsák meg,
indokolt volt-e a sürgősségi gyógykezelés elrendelése. A bíróság 72
órán belül első fokon határozatot hoz, addig a beteg nem hagyhatja
el az intézetet. A beteg fellebbezhet, ha nem ért egyet a bíróság
kötelező gyógykezelést elrendelő határozatával, ilyenkor a másodfokú
bíróság ismét áttekinti az ügyét.
Felidézték: az alapvető jogok biztosa korábban már vizsgálta,
hogyan érvényesíthetnek jogorvoslatot a sürgősségi pszichiátrián
gyógykezelt emberek. Erről szóló, egy éve kiadott jelentésében több
visszás elemet nevezett meg. Megállapította például, hogy a
jogorvoslat hatékonysága az ilyen esetekben értékelhetetlen, mivel
mire a másodfokú határozat megszületik, az érintettek jellemzően már
nincsenek az intézményben. Utólag pedig szinte lehetetlen
megállapítani, hogy indokolt volt-e a kötelező gyógykezelés
elrendelése. Az erről szóló bírósági végzés az érintett
önrendelkezésének, személyi szabadságának legsúlyosabb korlátozását
megvalósító kényszerintézkedést tartalmaz. A jogszerűtlen, illetve
aránytalan intézkedés következményei jóvátehetetlenek, ezért a
megelőzés kulcsfontosságú lenne.
Mivel a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelésnél felmerültek más
jogi aggályok is, az ombudsman hivatalból tovább folytatta
vizsgálatát. A biztos újabb jelentésében aggályosnak nevezte azt a
gyakorlatot, amely szerint a kórházakban a sürgősségi
beszállításokkal, a kötelező gyógykezelések elrendelésével és
fenntartásával összefüggő bírói szemléket mindig hetente két, előre
rögzített időpontban tartják.
A vizsgálat feltárta, hogy nincs olyan, a beteg gondnokának
nevét, elérhetőségét tartalmazó központi nyilvántartás, amelyhez a
bíróságok hozzáférnének, így ha szükséges, nem tudják értesíteni a
beteg gondnokát.
Az ombudsman felhívta a figyelmet: alapjogi szempontból visszás
helyzethez vezet az is, hogy hiányosak az egészségügyi intézmények
pszichiátriai osztályaira vonatkozó, a működés jogszerű kereteit
kijelölő feltételek. A jelentés kitér arra is, hogy
elengedhetetlenné vált az akut magas biztonsági fokozatú
pszichiátriai osztályok kialakítása.
Székely László felkérte az igazságügyi minisztert, hogy
intézkedjen a sürgősségi beszállítás indokoltságának megállapítására
és a kötelező gyógykezelés elrendelésére vonatkozó speciális
eljárásrend megalkotásáról. A biztos az emberi erőforrások
miniszterénél kezdeményezte, hogy készítsen elő módszertani levelet
a sürgősségi beszállítás indokoltságának megállapításáról, a
kötelező gyógykezelés elrendelésével összefüggő bírói eljárásokhoz
kapcsolódó igazságügyi elmeszakértői vizsgálatokról. Ugyancsak az
emberi erőforrások miniszterétől kérte a pszichiátriai zárt
részlegekre vonatkozó új szabályozási környezet kialakítását.