A Föld "legmagányosabb fája" jelezheti az antropocén kor kezdetét
Canberra, 2018. február 19., hétfő (MTI) - A Föld legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-sziget lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét - írta a BBC hírportálja.
Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan
számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára
hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború
után indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű
növekedése.
A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új
korszak kezdetét jelzi.
Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és
kollégái szerint a Campbell-szigeti magányos szitka luc (Picea
sitchensis) évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást.
"Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre.
Olyasvalaminek kell lennie, amely a globális hatást érzékelteti. Az
északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi
tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont
azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy
még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát" -
mondta Turney a BBC-nek.
A szitka luc nem is honos a Campbell-szigeten, amely Új-Zéland
déli csücskétől mintegy 600 kilométerre helyezkedik el. A fenyő
természetes élőhelye északabbra van, ezt a példányt 1905 körül
ültették el, talán egy nagyobb ültetvényt akartak kialakítani.
Legközelebbi "társa" 200 kilométerre északnyugatra, az
Auckland-szigeteken áll.
Turney és kollégái mintát vettek a széles, világosan elkülönülő
évgyűrűkből álló törzsből és megvizsgálták a gyűrűk kémiai
jellemzőit.
A radiokarbon, vagyis a C14 izotóp mennyisége hirtelen
megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben, ami a
hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris
tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét.
A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a
szervezetébe.
Mark Maslin, a Scientific Reports című tudományos lapban
ismertetett kutatás brit résztvevője elmondta, hogy az évgyűrű
későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól
mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygót
szennyezték és még a bioszférába is beépültek.
"Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy
akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még
izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol
magától nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak,
amit a Földdel tettünk" - magyarázta Maslin.