Felülvizsgálja a brit kormány a felsőoktatási tandíjak rendszerét
London, 2018. február 19., hétfő (MTI) - Felülvizsgálja a brit kormány a felsőoktatási tandíjak rendszerét. Theresa May miniszterelnök a felülvizsgálatot bejelentő hétfői beszédében leszögezte ugyanakkor, hogy az ellenzék és számos diákszervezet követelései ellenére az egyetemi tandíjakat nem törlik el.
A 2010-ben hatalomra került konzervatív-liberális brit
kormánykoalíció a pénzügyi válság utáni általános költségvetési
szigorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is
jelentősen lefaragta, és még abban az évben elfogadtatott a
parlamentben egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy az
angliai állami egyetemek a korábbi 3290 fontról (1,15 millió
forintról) kilencezer fontra (3,15 millió forintra) emeljék az éves
tandíj felső határát.
Ezt a felső tandíjhatárt azóta 9250 fontra (3,25 millió
forintra) emelték tovább, bár ezen szinten a jelenlegi konzervatív
brit kormány befagyasztotta, és a hétfőn bejelentett, várhatóan egy
évig tartó felülvizsgálat idejére ez a felső határ érvényben marad.
Az egyetemi tandíjakat Angliában nem a tanulmányok ideje alatt
kell kifizetni, hanem utólag, akkor, ha a végzett diplomásoknak már
állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit kezdő alkalmazotti
átlagfizetés körülbelül háromnegyedének megfelelő 25 ezer fontot
(8,75 millió forint).
Theresa May a felülvizsgálatot bejelentő hétfői beszédében
hangsúlyozta: továbbra is meggyőződése, hogy azoknak, akiknek
közvetlen előnyük származik a felsőoktatásból, közvetlenül hozzá is
kell járulniuk annak költségeihez, "mert ez így igazságos".
A felsőoktatási tandíj eltörlése esetén elengedhetetlenné válna
az adók emelése azok számára is, akik nem jártak egyetemre, jóllehet
ők rendszerint kevesebbet keresnek, mint azok, akik egyetemi
végzettséget szereznek. Emellett az egyetemeknek az iskolákkal és az
egészségügyi ellátó rendszerrel kellene versengeniük a szűkös állami
forrásokért, és a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy e
versengésben a felsőoktatás rendszerint alulmaradt - fejtegette a
tandíj eltörlése elleni érveit a brit kormányfő.
Theresa May szerint ugyanakkor igaz az is, hogy az egyetemek
közötti piaci versengés, amely a jelenlegi tandíjrendszer
kidolgozóinak elképzelései között szerepelt, egyszerűen nem alakult
ki, mivel egy-két kivételtől eltekintve mindegyik egyetem a
lehetséges legmagasabb tandíjat számolja fel a diplomaszerzésre
készülő hallgatóknak.
A brit miniszterelnök elismerte azt is, hogy az egyetemi tandíj
semmiféle kapcsolatban nincs az egyes felsőoktatási kurzusok
tényleges költségeivel vagy minőségével, a jelenlegi rendszer
viszont azt eredményezte, hogy a brit felsőoktatás ma már a
legdrágábbak közé tartozik az egész világon.
Theresa May nem vázolta részletesen a felülvizsgálat konkrét
céljait, közölte ugyanakkor: a vizsgálattal megbízott szakértői
testület áttekinti, hogy miként lehetne a felsőoktatásban résztvevők
költségeit az oktatás szintjéhez, feltételeihez és időtartamához
igazítani.
A legnagyobb brit ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt
programja tartalmazza a teljes felsőoktatási tandíjrendszer
eltörlését. A Labour szerint a rendszer egyebek mellett azért is
fenntarthatatlan, mivel a diplomások átlagosan 44 ezer font (több
mint 15 millió forint) tandíjhitel-törlesztési kötelezettséggel
kezdik pályafutásukat.