Tarlós: a BKV 50 éve kihagyhatatlan része a főváros életének
Budapest, 2018. február 19., hétfő (MTI) - A BKV 50 éve kihagyhatatlan része a főváros életének, szolgáltatásait naponta több mint egymillió ember veszi igénybe - mondta a főpolgármester a közlekedési társaság fél évszázados fennállása alkalmából tartott hétfői budapesti rendezvényen.
Tarlós István a jubileumi év megnyitóján mondott ünnepi
köszöntőjében hangsúlyozta: Budapest tömegközlekedése ma már
összetett, gigantikus rendszerként jeleníthető meg, amelynek
működése és működtetése jelentősen túlmutat a korábban elegendőnek
számító megoldásokon.
Körülbelül tízezer ember dolgozik azon, hogy a Budapesten
közlekedők eljuthassanak célállomásukra. A 320 kilométernyi fővárosi
villamoshálózaton több száz szerelvény közlekedik. A több mint ezer
járműből álló autóbuszpark és a mintegy másfélszáz kocsit számláló
trolibuszflotta napi menetteljesítménye mintegy 160 ezer kilométer.
A járművek egyszerre több mint százezer utast tudnak
biztonságosan szállítani - mondta Tarlós István.
A BKV járműparkjának megújításáról szólva ismertette, hogy 2010
és 2017 között 1010 buszt cseréltek le, 2019 végéig ez a szám
1200-1300-ra nő.
Ez azt jelenti, hogy a BKV teljes buszparkja megújul - mutatott
rá.
Ugyanezen időszak alatt 51 trolibuszt cseréltek le, 2019 végéig
újabb 62 új trolibusz érkezik, és így 2010-től számítva a
trolibuszállomány is teljesen megújul - mondta.
Tarlós István közölte, a hét év alatt 84 villamost cseréltek le,
és a következő másfél-két évben további 26 új villamos érkezik.
Ezzel a BKV villamosparkjának egyharmada újul meg 2019-ig.
A metrókról szólva elmondta, hogy 170 járművet cseréltek le,
2019-ig teljes mértékben megújul a BKV metróparkja, a kisföldalatti
23 járművének kivételével.
Tarlós István kijelentette: a BKV-nak nincs miért szégyenkeznie.
Hozzátette, hogy a 2010 óta átszervezett BKV-ra, a társaság
vezetésére és teljes állományára büszke, mert az "akár emberi, akár
szakmai szempontból" megállja a helyét az európai, nemzetközi
porondon.
A főpolgármester kitért arra, a BKV vezetői is jól látják, hogy
- csakúgy, mint a városfejlesztés egyéb területein - folyamatos
megújulásra van szükség.
Az előrelépések ellenére a budapesti közlekedés ma a város
fejlődésének egyik legfontosabb akadálya - jegyezte meg Tarlós
István, példaként felhozva a gyalogosközlekedés problémáit és a
kerékpáros-fejlesztések körüli vitákat.
Mint mondta, a közlekedési rendszerek kialakítása ma már a
tervezésen és építésen túl identitásépítő tevékenységet is jelent.
Budapest az elmúlt évtizedekben Európa egyik legfontosabb
turisztikai célpontjává vált - tette hozzá.
Közölte: a meglévő közlekedési hálózatok színvonalas
működtetésén túl turisztikailag is vonzó megoldások fejlesztésére is
szükség van.
Ezek közül az egyik, a Duna mint új közlekedési korridor még
tartogat új lehetőségeket a közösségi közlekedésben és az
idegenforgalomban - mutatott rá a főpolgármester.
Tarlós István elmondta, a sikeres város nagy értékű környezetet
nyújt, és ennek kulcsfontosságú része a tömegközlekedés is. Budapest
és a BKV az elmúlt években a fejlesztésekben komoly sikereket
könyvelhet el: az elavult Ganz villamosok helyett ma már CAF-ok
közlekednek, a régi Ikaruszok helyett Volvo és Mercedes buszok
álltak forgalomba, a "viharvert" metrókocsik helyett folyamatosan
üzembe helyezett, modernizált szerelvények és 21. századi
felszereltségű Alstom kocsik futnak.
A 3-as metró alagútrendszerének és állomásainak felújítása is
megkezdődött - tette hozzá.
A főpolgármester megjegyezte azt is, hogy a nehéz Combinók
nonstop közlekedését nem bírja a villamospálya, ezért a nagykörúti
vágányokat megint fel kell újítani.
Tarlós István szólt arról, hogy a főváros tömegközlekedésének
üzemeltetését 1968-ban vette át a BKV. Az új alapokra épülő
szervezet a villamos- és autóbuszpark korszerűsítését, a
metróvonalak működtetését, a szolgáltatások színvonalának emelését,
a nagyvárosi közlekedés teljes szervezési és infrastrukturális
feladatainak lebonyolítását vállalta.
A főpolgármester kitért arra is, hogy számos fontos építési,
felújítási projektet 2010-ig nem vagy nem a szükséges ütemben
készítettek elő, ezeket a feladatokat lépésről lépésre, feszített
ütemben kellett végrehajtani.
"Budapestnek az elmúlt években lényegében nem is egy évtized
lemaradását kellett behoznia" - fogalmazott.
Tarlós István elmondta, 2010-ben az új városvezetésnek és a BKV
új vezérkarának nehéz helyzetet kellett megoldania a 250 milliárd
forintos adósságállomány miatt. Ebben mintegy 80 milliárd forintos,
a működéssel kapcsolatos elmaradás mutatkozott a BKV-nál.
A kormány 2015-ben átvállalta a közlekedési társaság 2010 előtt
felvett, még megmaradt 52 milliárdos adósságát. Ezzel megnyílt a
lehetőség jó néhány fejlesztés és felújítás előtt, így a BKV
elöregedett járműparkjának és a 3-as metrónak a megújítására.
A 4-es metrót "nem könnyű feladatként" 2014-ben sikerült üzembe
helyezni - mondta.
Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy
most indul az a rendezvénysorozat, amellyel megemlékeznek a BKV
elmúlt ötven évéről. Ennek keretében lesznek nyílt napok és szakmai
programok.
A BKV - amely a korábban önállóan működő vállalatok
egyesítésével jött létre - 1968. január elsején alakult meg.
(FOTÓ)