Papp Oszkár műveiből nyílik kiállítás a Kőrösi Galériában Kőbányán
Budapest, 2018. február 19., hétfő (MTI) - Papp Oszkár (1925-2011) Kossuth-díjas művész festményei, grafikái és mitológiai figurákat ábrázoló zománcképei láthatók szerdától a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ Kőrösi Galériájában.
A március 19-ig nyitva tartó tárlatot fontossá teszi, hogy
művészeti jelentőségéhez képest Papp Oszkárról kevés szó esik a
kortárs magyar művészeti kánonban, a Kossuth-díjat is csak
viszonylag későn, halála előtt egy évvel kapta meg - hangsúlyozta
Feledy Balázs művészeti író az MTI-nek.
Pályafutását felidézve kiemelte, hogy Papp Oszkár nagyon
olvasott ember volt, filozófiai műveltsége és mitológiai
felkészültsége rendkívül kiemelkedő volt, ami megmutatkozik
művészetében is. Sok más alkotóval ellentétben Papp Oszkár nem
zárkózott be műtermébe. Nagyon jól rajzolt, ami tetten érhető
grafikai munkáiban, idővel művészetének egyik attribútuma lett a
kristályszerkezet, amelyre az 1960-as, 1970-es évektől kezdődő
progresszív időszakában építette művészetét. Majd sorozatokban
gondolkodott, arcokat, fejeket készített hosszú éveken át részben
önarcképi kiindulással, részben személyiségelemzés szempontjából.
Technikai virtuóz volt, minden hagyományos technikát magas fokon
művelt, hamar elszakadt a reális természetábrázolástól és az
absztrakció felé fordult, "de igazán odáig sem ment el, hanem egy
nagyon érdekes egyéni lebegő nyelvezetet talált meg a maga
művészetében" - fogalmazott Feledy Balázs.
Kiemelte, hogy élete utolsó évtizedeiben ismerkedett meg a
zománctechnikával, amelyet színgazdagsággal, képzőművészként művelt.
Sok ilyen alkotást készített, köztük a
Ferenciek terén az aluljárót díszítő Budapest-képet. Több
könyvet is az ő zománcképeivel illusztráltak, így például az Európa
Kiadónál megjelent Homéroszi himnuszokat.
"A magyar festőzománc-művészetben mint úttörőt tarthatjuk
számon" - hangsúlyozta Feledy Balázs.
Rámutatott arra, hogy a művész hosszú ideig dolgozott Kőbányán,
az egykori Lampart Zománcipari Műveknél, ezért rendezik most nyíló
tárlatát a Kőbányai Kulturális Központban.
Papp Oszkár 1925-ben született Budapesten. 1945 és 50 között
járt a képzőművészeti főiskolára, mestere volt többek között Bernáth
Aurél és Szőnyi István.
Mint Feledy Balázs megjegyezte, Papp Oszkár ifjú korától
baloldali gondolkodású volt, egészen fiatalon részt vett az
ellenállási mozgalomban, majd a II. világháború után a népi
kollégiumok szervezésében. Ő maga a Dési Huber István képzőművészeti
kollégiumot vezette.
1950-ben, a Rákosi korszak idején azonban kizárták mindenhonnan,
két és fél évtizedig abból élt, hogy falképeket és mozaikokat
restaurált a műemlékvédelmi hivatalnak. Avantgárd művészként hosszú
ideig eltiltották a bemutatkozástól, első tárlata 1965-ben volt a
Bercsényi Kollégiumban - tette hozzá Feledy Balázs.
1965 után több egyéni és csoportos kiállításon mutatta be
alkotásait. Művei közül többet közgyűjteményekben őriznek, köztük a
Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a
székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a Kecskeméti
Képtárban és a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban.