OGY - Krónika 4. rész (napirend előtt, bevándorlás, oktatás)
Budapest, 2017. szeptember 18., hétfő (MTI) - Az MSZP a kormányzati oktatáspolitikát bírálta, az LMP a devizahitelesek problémáiról szólt, a Jobbik a bérunió kérdését vetette fel, a Fidesz pedig a kvótakérdésről beszélt a hétfői napirend előtti felszólalások során.
MSZP: alacsony a magyar oktatás színvonala
Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy miközben a World Economic
Forum friss jelentése szerint a magyar oktatási rendszer színvonala
alacsony, ami az ország leszakadásához vezet a kormány tanévkezdésre
kiadott közleményben viszont az áll, hogy esélyegyenlőséget és
versenyképes tudást biztosító magas színvonalú köznevelés jön létre.
A szocialista képviselő kiemelte, hogy a kormányzat megszegte
azt az ígéretét, amelyik szerint idén szeptemberben minden egyes
pedagógus béremelést fog kapni. Az MSZP ezért törvényjavaslatként be
fogja nyújtani a kormány eredeti ígéretét - emelte ki.
A legtekintélyesebb közoktatással foglalkozó felmérés, a PISA
egyértelműen megállapítja, hogy a közoktatás zuhanórepülésben van -
mondta Hiller István.
A válaszadó Rétvári Bence azt felelte, hogy a szocialisták
alulfinanszírozták a köznevelési rendszert, a rendszerváltozás óta
csak az MSZP-SZDSZ kormány csökkentette a pedagógusok bérét, csak a
szocialisták akartak általános tandíjat bevezetni.
A jelenlegi kabinet béremelést indított és nem elvett egy havi
pedagógusbért. Ennek az utolsó részlete volt az, amit most
szeptembertől kapnak meg az érintettek és azt az októberi fizetési
értesítőjükben látják majd - emelte ki.
LMP: még megoldatlan a devizahitelesek problémája
Hadházy Ákos (LMP) arra mutatott rá: havonta mintegy 1500
családdal szemben indítanak kilakoltatási eljárást. A bíróság
szerinte nem tud vagy nem akar segíteni a devizahiteleseken, de
bírálta a kormányoldalt is, amely távol maradt az ügyben
kezdeményezett parlamenti üléstől.
A politikus az LMP törvényjavaslatára hívta fel a figyelmet,
amely a végrehajtáshoz közel álló embereken segítenének az
értékbecslés felülvizsgálatának lehetővé tételével, vagy azzal, hogy
csak bírósági döntés birtokában tenné lehetővé a kilakoltatást.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára sorolta az eddig
megtett intézkedéseket, a többi között a kilakoltatási moratórium
bevezetéséről 2010-ben. A végtörlesztéssel 170 ezer adós élt -
folytatta -, az árfolyamgát lehetőségével több mint 170 ezren.
Elszámoltatták a bankokat is - folytatta -, és végső
tehermentesítésnek nevezte a forintosítást. Beszámolt a 32 ezer
családon segítő nemzeti eszközkezelő tevékenységéről. Ami a jog
talaján lehetséges, mind a kormány, mind a parlament megteszi -
jelentette ki.
Jobbik: egyenlő munkáért egyenlő bér jár
Gyöngyösi Márton (Jobbik) pártja béruniós kezdeményezéséről
szólva közölte: céljuk az uniós jogba beemelni azt az elvet, hogy
egyenlő munkáért egyenlő bér jár.
A kormányoldal szerinte a tőke oldalán áll, és nem a magyar
munkaerő oldalán. Az MSZP és a Fidesz közös bűnének nevezte az
elvándorlást, az elszegényedést.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára
szerint "a Jobbik heveny identitászavarban szenved", uniós
bürokratákra bízná a béreket az a párt, amely korábban még a
közösség zászlaját égette. Úgy folytatta: a Jobbik szerint azoknak
kellene emelni a béreket, akiknek a legnagyobb a bejárásul a nagy
multicégekhez. Hozzátette: az ellenzéki párt a kezdeményezéseihez
olyan partnereket toboroz, mint egy horvát neonáci.
Tiszavasvári példáját hozta a Jobbik tevékenységére, ahol a
vezetők bére emelkedett, a közalkalmazottaké azonban nem.
Arra is emlékeztetett: a Jobbik elnöke egy interjúban korábban
azt mondta: ha csak pár ezer menekültet kell befogadni, az rendben
van. Dömötör Csaba kijelentette: ha pár ezret beengednének, az
később tíz- sőt százezer embert jelentene.
Fidesz: mégis van kötelező kvóta
Gulyás Gergely (Fidesz) az Európai Bíróság kvótadöntéséről
szólva kijelentette: kötelező kvóta van, annak elfogadása a bíróság
szerint rendben volt. A kormány tiszteletben tartja a döntést, de
attól eltérő az álláspontja - szögezte le.
Közölte azt is: a döntésből nem következik, hogy Magyarországnak
másképp kellene viszonyulni a kvótadöntés végrehajtásához, mint a
többi tagállamnak. Emlékeztetett: a 120 ezer menedékkérő negyedét
osztották el eddig, de 90 százalékuk már elhagyta azt az államot,
ahová áthelyezték, vagyis a mechanizmus nem alkalmas a válság
megoldására. A külső határok megvédésének hiánya milliókat hív majd
ide - mondta.
Szerinte ezért abban kell megegyezni: nem maradhat
következmények nélkül a külső határok meg nem védése, és ahogy a
magyar miniszterelnök is javasolja, ha egy ország nem képes erre,
hozzá kell járulnia, hogy más tagállamok a segítségére siessenek.
Ellenkező esetben fel kell függeszteni a schengeni tagságát -
hangsúlyozta.
Dömötör Csaba válaszában a kvótarendszert értelmetlennek,
jogtalannak és veszélyesnek nevezte, mert szerinte semmit nem old
meg, felülírja a tagországok jogköreit, valamint rontja Európa és
Magyarország biztonságát.
Brüsszel azonban inkább felpörgetné a kvótaprogramot - hívta fel
a figyelmet, hozzátéve: a javaslatok hasonlítanak arra, amit Soros
György tett közzé.
Az ellenzék minden veszélyes jelenséget letagadott az elmúlt
években - mutatott rá, felvetve: a színfalak mögött a baloldal
megtámogatta Brüsszel terveit. Ha az ellenzéken múlt volna,
Magyarországnak nem lenne beleszólása, hogy kivel éljünk együtt, mi
magyarok. Az ellenzéki oldalon összeállt a kerítésbontó
bevándorláspárti koalíció - jelentette ki.
A küzdelemben egyetlen baloldali pártra sem számítunk, ezért a
kormány újra az állampolgárokhoz fordul egy konzultáció keretében -
zárta szavait.