OGY - Krónika 5. rész (kérdések, azonnali kérdések)

    MSZP: épül-e kórház Székelyföldön?

    Kiss László (MSZP) az esetleges partiumi vagy székelyföldi kórházépítésre kérdezett rá. Arra várt választ: mikor készül el a végleges koncepció egy a magyar állam által Erdélybe építendő egészségügyi intézményről. Kik dolgoznak majd ott? - sorolta kérdéseit.

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: nem lehet tudni, hogy a képviselő most pontosan kinek és minek drukkol. Emlékeztetett a szocialisták 2005-ös kampányára, amikor 23 millió románnal riogattak.

    Sorolta azokat a magyar beruházásokat, amelyek a Kárpát-medencében futnak, a többi között óvodafejlesztéseket és magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmények segítését emelte ki. Az egészségügyi ellátások előrevitelét a MÁÉRT is segítheti - tette hozzá.

    Jobbik: nem változik a cégek nyelvpolitikai hozzáállása a határon túl

    Szávay István (Jobbik) azt kifogásolta, hogy magyar tulajdonban lévő cégek, mint a MOL vagy a CBA a határon túl nem törődnek azzal, hogy üzleteikben magyarul is beszéljenek, hogy kiadványaik magyar nyelvűek legyenek. Szerinte utaznak a határon túli magyarok pénzére, de identitásuk érdekében nem tesznek semmit.

    Visszás eseteket sorolt a határon túlról, kijelentve: öt év alatt nem sikerült változtatni a cégek nyelvpolitikai hozzáállásán.

    Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azokat az eseteket sorolta, amelyek során szerinte a Jobbik politikusai sértették meg a határon túli magyarokat, például amikor a szolnoki elnökük az észak-amerikai indiánokhoz hasonlítva őket kijelentette: üveggolyóért megvehetők.

    Leszögezte: a nem állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok belső működésébe nem szólhat bele a kormány, de azokéba sem, amelyekben nincs többsége, így nem tudnak érdemi befolyást gyakorolni az általuk is fontos cél, a magyar nyelv használata érdekében.

    Jobbik: miért nem veszik figyelembe a helyiek döntését?

    Kulcsár Gergely (Jobbik) elmondta: ugyan érvénytelen lett a berettyóújfalui börtönkórházzal kapcsolatos helyi népszavazás, de a véleményt nyilvánítók közel kétharmada elutasította azt. Utalt Kósa Lajos korábbi fideszes frakcióvezető nyilatkozatára, amely szerint, aki nem ment el szavazni, a döntést azokra bízták, akik elmentek.

    Szerinte a helyi vezetés arrogánsan, antidemokratikus módon próbálja segíteni a beruházást. Az a helyes, ha nem veszik figyelembe a helyiek döntését? - kérdezte.

    Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a berettyóújfaluiak úgy döntöttek, nem akarják megakadályozni a börtönkórház építését, amely szerinte a helyiek érdekét szolgálja.

    Szerb szószóló: mikor növelik a nemzetiségi iskolák támogatását?

    Alexov Lyubomir szerb szószóló problémásnak tartotta, hogy a kisebbségi önkormányzatok által fenntartott oktatási intézmények működési sajátosságait nem veszik figyelembe a normatíva meghatározásakor. Rámutatott: a kisebbségi nyelvű szakemberek foglalkoztatása többe kerül.

    Rétvári Bence úgy felelt: 2010 óta 3 milliárd forintról több mint háromszorosára nőtt az az összeg, amelyet a nemzetiségek számára biztosít az állam. Az iskolákban is emelkednek a bérek - folytatta. A nemzetiségi önkormányzatok kiemelt támogatást vehetnek igénybe intézményeik fenntartásához, kiemelt működési támogatást is megilleti őket, amelynek összege szintén emelkedik jövőre.

    Azonnali kérdések:

    MSZP: a brüsszeli képviselet be tudja tartani az offshore-törvényt?

    Szakács László (MSZP) arra emlékeztetett, hogy az államháztartási törvény szerint az állam nem köthet szerződést olyan céggel, amelynek tulajdonosi háttere vagy tevékenysége nem tisztázott. Most azonban azt tervezik, hogy a követségek, konzulátusok mentesülnek ezen szabály alól.

    Feltette a kérdést: a brüsszeli állandó képviselet be tudja tartani az offshore-törvényt?

    Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára kijelentette: az MSZP hatalmas buzgalma az offshore ellen 2010-ig nem volt a párt napirendjén, számtalan esetben támogatták források kivitelét az országból.

    Leszögezte: az alaptörvény szerint a költségvetésből gazdálkodó szervezetek csak átlátható céggel szerződhetnek, az azonban indokolt lehet, hogy a külképviseletek a helyi rendszerbe illeszkedve választhassanak maguknak partnereket.

    A brüsszeli állandó magyar képviselet minden hatályos magyar és uniós törvénynek megfelel.

    Jobbik: pedagógushiány van az országban

    Dúró Dóra (Jobbik) szerint 1300 betöltetlen pedagógusállás van az országban, ami azt jelenti, hogy hetente mintegy 30 ezer tanórát kell helyettesítéssel megoldani. Úgy ítélte meg: a tanárhiányt a tankerületi rendszer sem tudta megoldani, és az életpályamodell sem.

    Rétvári Bence azt mondta: 177 ezer pedagógus dolgozik Magyarországon, vagyis a státuszok mindössze 1 százaléka betöltetlen, ez pedig nem veszélyezteti a működést. Szólt a pedagógus-életpályáról, ami növelte a pályára jelentkezők számát.