OGY - Krónika 6. rész (határozathozatalok)

    A parlament elfogadta a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az ügyészség 2015-ös beszámolóját.

    Adatbázis készül a nem tisztességes online kereskedőkről

    A tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében módosította az Országgyűlés az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket a kormány kezdeményezésére.

    A 177 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadott változtatás értelmében a jövőben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján bárki számára elérhető lesz egy adatbázis azokról az internetes kereskedelmet folytató vagy online fizetési megoldásokat alkalmazó vállalkozásokról, amelyek súlyos jogsértést követtek el.

    A változtatás 2017 szeptemberétől szigorítja az e-kereskedelmi cégek telefonos ügyfélszolgálatára vonatkozó előírásokat például azzal, hogy a betelefonálókkal legfeljebb öt perc várakozás után meg kell kezdeni az érdemi ügyintézést. Szabályozza azt is, hogy a beszélgetésről készült hangfelvételt milyen formában kell kiadni az ügyfélnek.

    Emelkedik a polgármesterek díjazása

    Az Országgyűlés megemelte a települési polgármesterek díjazását. A képviselők 180 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett fogadták el az önkormányzati törvény ezt tartalmazó módosítását a belügyminiszter kezdeményezésére.

    A változtatás értelmében a településvezetők díjazását a most elfogadott javaslat kihirdetését követő hónaptól már nem a helyettes államtitkárok, hanem az államtitkárok alapilletményéhez igazítják.

    Egy 500 lakosúnál kisebb település polgármesterének bére az államtitkári fizetés 30 százaléka lesz, 1500 lakosig 40 százaléka, 2000 lakosig 50 százaléka, 5000 lakosig 55 százaléka, 10 ezer lakosig 60 százaléka, 30 ezer lakosig 70 százaléka, a fölötti lélekszámnál pedig az államtitkár bér 80 százaléka lesz. A megyei önkormányzatok közgyűlési elnökei az államtitkári illetmény 90 százalékára válnak jogosulttá.

    Szigorították a plakátelhelyezés szabályait

    A parlament kivételes eljárással törvényben határozta meg a közterületi reklámhordozók elhelyezésének alapvető követelményeit, továbbá felhatalmazta a kormányt a részletszabályok kidolgozására és betartatására.

    A képviselők 122 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a településkép védelméről szóló törvény módosítását a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére.

    Az elfogadott javaslat kimondja, hogy nem helyezhető el reklám a fokozott védelem alatt álló helyszíneken (például a világörökségi, műemlékvédelmi és természetvédelmi területeken), a magánterületeken pedig legfeljebb egy reklámhordozó állhat, az erről szóló szerződés pedig maximum öt évre szólhat.

    Utoljára pótolható a külföldre menekített jövedelmek utáni adózás

    Kivételes eljárással jövő nyárig utolsó esélyt biztosított a törvényhozás a pótlólagos adófizetésre a jövedelmüket külföldre menekítőknek, továbbá lehetővé tette, hogy politikai vezetők sportszövetségek irányításában is részt vegyenek.

    A képviselők 122 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő törvények módosításait a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére.

    A kormány a javaslat indoklásában emlékeztetett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket.

    Egy évvel meghosszabbították a zártkerti ingatlanok átminősítését

    Egy évvel, 2017. december 31-ig meghosszabbította a parlament a zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelés alól kivett területté minősítésének lehetőségét. Az erre vonatkozó kormánypárti javaslatot 148 igen, 4 nem és 28 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés.

    Font Sándor (Fidesz) előterjesztőként korábban azzal indokolt, hogy a zártkertek mezőgazdasági művelési ágba tartoznak, ezért adásvételükre a földforgalmi törvény szabályai vonatkoznak. Hozzátette, hogy a kis területű ingatlanoknál azonban nem kell megkövetelni ezt az eljárást, így 2015. májusa óta lehet kérni a mentesítést. Azóta 86 ezren éltek ezzel, azonban 1 millió 100 ezer bejegyzett zártkert van, ezért szükséges a 2016. december 31-én lejáró határidő meghosszabbítása - magyarázta.

    A jogszabály szigorítást is tartalmaz a szőlőterületek védelme érdekében, e szerint csak olyan ingatlant lehet kivonni a művelés alól, ahol korábban kivágták az ültetvényt.

    Harmincezer fölé emelkedhet a honvédség létszáma     Az Országgyűlés módosította a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló parlamenti határozatot, így a katonaságnál engedélyezett státuszok száma 29 700-ról 31 080-ra emelkedik.

    A képviselők 147 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a honvédelmi miniszter javaslatát, amely a tiszti létszám változatlanul hagyása mellett az altiszti- és legénységi állományt növeli.

    A parlament emellett a honvédelmi törvényhez kapcsolódó több törvénymódosítást is elfogadott, ugyancsak Simicskó István kezdeményezésére.

    A változtatások egyikének értelmében a honvédelmi ágazati pótlékot is bele kell számítani a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó közalkalmazottak jubileumi jutalmának alapjául szolgáló illetményalapba.