OGY - Krónika 7. rész (azonnali kérdések, napirend után)
Budapest, 2017. október 24., kedd (MTI) - Az azonnali kérdésekkel folytatódott, majd a napirend utáni felszólalásokkal zárta aktuális ülését a parlament kedden.
LMP: a nyugdíjasok többet érdemelnének
Schmuck Erzsébet (LMP) értékelése szerint a kormány úgy tesz a
nyugdíjkorrekcióval, -prémiummal és Erzsébet-utalvánnyal, mintha
hatalmas kegyet gyakorolna, pedig a nyugdíjasok ennél többet
érdemelnének. Szerinte januárban alultervezték az emelést, a kormány
pedig ingyen használta az érintettek pénzét. Az ellenzéki politikus
azt is szóvá tette, hogy a Bajnai-kormány által bevezetett
nyugdíjprémiumból eddig sosem részesültek a nyugdíjasok, az
Erzsébet-utalvány helyett pedig pénzbeli kifizetést sürgetett.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és
képzésért felelős államtitkára azt felelte: a kormány folyamatosan
azon dolgozik, hogy biztonságos, stabil és kiszámítható legyen a
nyugdíjrendszer, a nyugdíjak pedig megőrizzék értéküket. A nyugdíjak
vásárlóértéke 2010 óta közel 10 százalékkal nőtt - hívta fel a
figyelmet, kifejtve azt is, hogy a prémiumot a törvényben rögzített
képlet szerint kapják meg a nyugdíjasok.
Fidesz: van fedezet a pedagógusok béremeléséhez?
Pósán László (Fidesz) a versenyképes tudás megszerzése érdekében
fontosnak nevezte, hogy a tanárokat erkölcsileg és anyagilag is
megbecsüljék. Szerinte a szocialista kormányzás alatt ez nem volt
így, ezért 2010-ben jelentős forrásvisszapótlásról döntöttek. A
pedagógusok illetményét 2013 óta emeli a kormány - tette hozzá a
kormánypárti politikus, aki szerint az ellenzék rendre kétségbe
vonja az emeléseket. Arról érdeklődött, biztosított-e a fedezet a
pedagógusok béremeléséhez.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti
államtitkára közölte: 2013-ban minden évben szerepel költségvetési
többlet a béremelésre, idén például 44,8 milliárd, jövőre pedig 41
milliárd forint plusz szerepel a büdzsében. Ezen túlmenően is 117
milliárd forint többlet jut az oktatásra az ideihez képest - tette
hozzá az államtitkár, aki szerint ennek haszonélvezői a gyerekek,
akik jobb minőségű oktatást, valamint a minősítéseknek köszönhetően
jobb képességű tanárokat kapnak. Kiemelte azt is, hogy a
béremeléseket nem hitelből, hanem a gazdaság teljesítőképességére
alapozva valósítják meg.
Napirend után
Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy
Bulgáriában emlékeztek meg a magyar-bolgár barátság napjáról.
Válaszában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
parlamenti államtitkára a két ország barátságának fontosságát
hangsúlyozta.
Magyar Zoltán (Jobbik) a Rábaköz problémáiról beszélt, amire
válaszul Fónagy János azt mondta, hogy a kormány az uniós és a hazai
költségvetési források felhasználásával minden megyében és minden
térségben lehetőséget teremt a felzárkózásra és fejlesztésre.
Hoppál Péter (Fidesz) a baranyai iskola- és óvodafejlesztésekről
emlékezett meg.
Kiss László (MSZP) egy korábbi ülésen megkezdett, a Római-parti
mobilgát történetét bemutató felszólalását folytatta. Fónagy János
azt felelte, hogy az árvízmentesítési munkák nem indulatok, hanem
szakmai döntések eredményeként valósulnak meg.
Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy Kőbányán két helyen is
becsapták a lakókat. Az egyik környéken az ígéretek ellenére is
nagyon rosszak a közállapotok, a másikon pedig az emberek nem
vásárolhatják meg azokat a lakásokat, amelyekben élnek. Fónagy János
azt felelte, hogy a problémák elsősorban az önkormányzathoz
tartoznak és nem az utóbbi hét évben alakultak ki, régebbre nyúlnak
vissza.
Sallai R. Benedek (LMP) arra emlékeztetett, hogy az
Alkotmánybíróság a múlt héten a Natura 2000-es területek
megőrzésével foglalkozott és megállapította az Országgyűlés
mulasztását a területek értékesítése kapcsán. Fónagy János azt
felelte, hogy az Alkotmánybíróság egyértelműen visszautasította a
Földet a gazdáknak! program jogszabályi hátterét támadó ellenzéki
kísérleteket.
Ander Balázs (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy a Soros-terv
után a kormány mikor kezd el Dél-Somogy problémáiról konzultálni.
Fónagy János arról beszélt, hogy a Terület- és Településfejlesztési
Operatív Program (TOP) keretein belül Somogy megyének mintegy 43
milliárd forint áll a rendelkezésére.
Vágó Sebestyén (Jobbik) Varga Szimeonhoz hasonlóan szintén a
bolgár-magyar barátság napjáról emlékezett meg.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy a héten egy 1956-os
harcost és családtagjait akarják kilakoltatni otthonukból. A
képviselő kérte, hogy legalább a jövő évi választásig hirdessenek
kilakoltatási moratóriumot. Fónagy János azt válaszolta, hogy a
Jobbik több politikusa sem szavazta meg a bankok elszámoltatásáról,
a forintosításról illetve az árfolyamgátról szóló jogszabályokat.
Hangsúlyozta, hogy december 1. és március 1. között kilakoltatási
moratórium van érvényben.
Kulcsár Gergely (Jobbik) a Berettyóújfaluba tervezett
rabkórházról szóló érvénytelen népszavazásról beszélt. Fónagy János
közölte, hogy a kormány minden esetben tiszteletben tartja a
lakosság akaratát, így a helyi népszavazás eredményét is.
Kepli Lajos (Jobbik) azt bírálta, hogy a Duna szigetközi
elterelése óta eltelt 25 évben nem történt valódi lépés az ügyben.
Fónagy János azt mondta, hogy a jelenlegi tárgyalások legfőbb pontja
a Duna felső szakaszának rehabilitációja.
Farkas Gergely (Jobbik) az álhírek elleni fellépésre buzdított,
míg párttársa, Szávay István bírálta azt, ahogy a szerb állam az
ottani magyar közösséggel bánik. A magyar szerb kapcsolatok az
elmúlt években gyorsan fejlődtek - mondta Fónagy János. 2010 óta
Szerbiában közvetlenül megválasztott Magyar Nemzeti Tanács működik -
hangsúlyozta.
Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök a parlament ülését
bezárta, a következő ülést jövő hét hétfőre hívta össze.