Október 23. - Kövér: a szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja
Martonvásár, 2017. október 22., vasárnap (MTI) - A szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja és összetartja - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke vasárnap Martonvásáron, az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
Kövér László szerint 1956 bebizonyította, hogy az igazi
szabadság iránti sóvárgást sohasem lehet külső erőszakkal elfojtani.
A házelnök három történelmi kort emelt ki, 1456-ot, 1956-ot és
2017-et, amelyeket évszázadok és évtizedek választanak el egymástól,
miközben a történelmi azonosság összeköti őket. Rámutatott arra,
hogy mindhárom korban "a magyarok nemcsak a maguk, hanem Európa
szabadságát is védték, és mindhárom korban cserben hagyott bennünket
Nyugat-Európa, s csak a közép-európai népek álltak ki mellettünk".
Kövér László emlékeztetett arra, hogy 1456-ban az oszmán hadak
Európa kapujában álltak, de Nándorfehérvárnál a magyarság megvédte a
keresztény Európát és további 70 évig rendet biztosított a
kontinensnek.
A házelnök hangsúlyozta, hogy 1956-ben a magyarok egy olyan
rendszerrel szemben védték Európát és önmagukat, amely "tagadta
Istent, a hazát csak katonai támaszpontnak, a családot és embereket
csupán statisztikai termelési egységnek tekintette". "Ez a rendszer
a szovjet kommunizmus volt, amely a nemzeti önazonosság tagadásán,
az állami önrendelkezés felszámolásán, a társadalmi és gazdasági
megalázáson, emberek egymással szembe fordításán alapult" -
fogalmazott. Hozzátette: az eszme nyugaton született, de keleten
valósult meg és szedte áldozatait.
Az Országgyűlés elnöke rámutatott: 1956-ban a magyarság erkölcsi
többsége, vagyis maga a nemzet nyilvánította ki, hogy nem akar ilyen
rendszerben élni.
"Akkor sem hittek azokban, akik megtagadták Istent, mint ahogy
napjainkban sem hisznek azoknak, akik Isten helyébe önmagukat
helyezik. Akkor sem hittek azokban, akik szerint a haza katonai
támaszpont, a nemzet csak egy felejtésre ítélt emlék, a család pedig
statisztikai termelési egység, ma sem hisznek azoknak, akik szerint
ez így van" - fogalmazott Kövér László. Szerinte 1956-ban és
napjainkban a magyarság erkölcsi többsége számára Isten a történelem
ura, az istenhit erkölcsi alap, a haza sorsközösség, a család pedig
az első számú szeretetközösség.
A házelnök beszélt arról is, hogy 1956-ban a magyarok erkölcsi
többsége végleg bebizonyította a világnak, hogy a világmegváltónak
hitt kommunizmus valójában istentelen, embertelen és gyilkos
hatalom. Hozzátette: a demokrácia, a nemzeti egyetértés és a
társadalmi igazságosság volt az 56-os forradalom és szabadságharc
célja, és ez a történelmi hagyatéka is.
Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martoni Más Kép) beszédében azt
hangoztatta, hogy a szabadság a magyarok számára mindent jelent.
Ezért sokan áldozták életüket, létüket, teljes valójukat, ahogy
tették azt 1956-ban is, ahol ismét bebizonyosodott, hogy "a túlerő
legyőzheti a szabadságot, de előbb-utóbb úgyis a szabadság győz".
(FOTÓ)