Október 23.- KSH: az 56-os események során meghaltak fele 30 éven aluli volt
Budapest, 2017. október 22., vasárnap (MTI) - Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei során 2700-an haltak meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, az elhunytak több mint fele, a sebesülteknek is csaknem fele 30 éven aluli volt.
A KSH az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében arról
tájékoztatott, hogy az államszocializmus idején a hivatal több olyan
jelentést készített, amelyek az 1956. október 23-ai és az azt követő
események adatait dolgozták fel. Az 56-os áldozatokkal foglalkozó
jelentés már 1957-ben elkészült, a témában készült dokumentumokhoz
azonban csak szűk réteg férhetett hozzá. A rendszerváltás után,
1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső
intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól
készített dokumentumok titkosításának feloldása.
A ma már szabadon hozzáférhető iratok szerint az 1956. október
23-ához kapcsolható események során történt mintegy 2700
halálesetből 2195 halálesetet anyakönyveztek, 307 halálesetről a
temetők és exhumálások, valamit a lakáskijelentések alapján értesült
a KSH. Ezenkívül 100-150-re tehető az 1957-ig még nem exhumált és be
nem jelentett halálozások száma.
A forradalmi eseményekkel kapcsolatba hozható összes halálozás
78 százaléka, 1945 esett Budapesten történt. Az október 23-ai és az
azt követő események következtében meghaltak 85 százaléka férfi, 15
százaléka nő volt.
Az állami egészségügyi szolgálat 1956. október 23-tól az év
végéig közel 20 ezer, a harci eseményekkel kapcsolatba hozható
sérülést látott el. A sebesülések több mint háromnegyedét
géppisztoly, puska, egynegyedét ágyúlövedék, akna- és gránátrobbanás
okozta, és a sérülések nagy része a végtagokat érte. A sebesültek
csaknem fele 19-30 éves volt, közel egynegyede pedig 18 éven aluli.
A sebesülteknek egyhetede volt nő.
Vidéken a legtöbb halálozás Pest (68), Bács-Kiskun (64),
Győr-Sopron (62), Komárom (53) és Fejér megyében (50) történt.
Az elhunytak több mint fele 30 éven aluli volt, a legmagasabb
pedig a 23 évesek halandósága: 10 ezer ilyen korú személyre közel 7
halálozás jutott.
A forradalmi események következtében meghaltak közel 60
százaléka fizikai dolgozó vagy annak eltartottja volt, de
jelentősnek mondható a szellemi foglalkozásúak, a katonák és a
tanulók száma is.
A KSH egy másik, korábban titkosított dokumentuma 1957. július
13-ára készült el, és az 1956. október 23. és 1957. április 30.
között illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatait
tartalmazza. A kiadvány szerint 1957. április 6-ig 274 704 magyar
érkezett Ausztriába, 1957. május 26-ig pedig 19 181 magyar menekült
Jugoszláviába. Ezen kívül több ezerre tehető azoknak a száma, akik
csak rövid ideig tartózkodtak Ausztriában, és távozásukkor sem az
osztrák, sem a magyar hatóságoknál nem jelentkeztek.