Párt kapott a szakállas bagoly a Szegedi Vadasparkban
Szeged, 2017. június 26., hétfő (MTI) - Párt kapott a szakállas bagoly (Strix nebulosa) a Szegedi Vadasparkban, a fiatal tojó Finnországból érkezett - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.
Szegeden három éve tartják a messzi északon élő ritka fajt,
akkor egy testvérpár került a Tisza-parti városba egy svájci
állatkertből. Azért, hogy összeállhasson egy szaporodó pár, egy
tojót kerestek a szakemberek, a fiatal példányt végül a Helsinki
Állatkertben találták meg, mely a karantén lejárta után most
költözött össze a jövendőbelijével a nagy bagolyröpdében.
A szakállas bagoly Eurázsia és Észak-Amerika tajgáin honos, a
magas észak sűrű fenyveseinek lakója. A 65-70 centis testméretű,
akár másfél méteres szárnyfesztávú madár elsősorban olyan erdőket
kedvel, amelyekben a közelben nyíltabb területek is találhatók. Éles
hallása és látása segíti a vadászatban. Magas fákon vagy éppen
póznákon ülve les, majd onnan csap le áldozatára. Akár még a 60
centiméteres hó alatt mozgó pockot is képes kifülelni, majd
helyzetének pontos meghatározása után azt elkapni. Főleg
kisemlősökre, azon belül is rágcsálókra vadászik, csak időnként
zsákmányol madarat. Jelenleg ugyan nem veszélyeztetett faj, a
megfigyelések szerint azonban a globális felmelegedéssel járó
környezetváltozás - csakúgy, mint a többi északi fajt - hátrányosan
érinti.
Fülei nincsenek, viszont arca a testméretéhez viszonyítva nagy,
a szeme körüli koncentrikus körök tetszik tetszetőssé, sőt, némileg
emberszerűvé a tekintetét, nevét pedig a csőre alatt található
szakáll formájú sötét foltról kapta.
Nagy ragadozó madarak elhagyott fészkében költ évente egyszer. A
nőstény három-hat tojást rak, melyeken 28-30 napig kotlik. A
legfiatalabb és legidősebb fióka között akár kéthetes korkülönbség
is lehet. A fiókák 20-30 napos korukban repülnek ki.