Kövér: egymásra utalt, baráti nemzet a magyar és a lengyel
Budapest, 2017. június 26., hétfő (MTI) - A magyar és a lengyel egymás iránt hű, baráti és egymásra utalt nemzet - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Budapesten, amikor a XI. kerületi Goldmann György téren felavatták a második világháború idején Magyarországon lengyel menekülteket segítő és zsidó embereket mentő Henryk Slawik és idősebb Antall József - Antall József volt miniszterelnök édesapja - emlékművét.
Az eseményen a házelnök kiemelte: az emlékmű két igaz,
tisztességes ember, és tágabban a két nemzet kapcsolatának
szimbóluma.
Kifejtette: idősebb Antall Józsefet és Henryk Sławikot látszólag
egy világ választotta el egymástól. A köznemesi származású Antall
József a két világháború közötti Magyarországot meghatározó
konzervatív, keresztény középosztály tagja volt, belügyminisztériumi
hivatalnokként elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozott, ezzel
szemben a paraszti származású Henryk Slawik a szocialista párthoz
csatlakozott, újságíróként, majd 1918 után regionális képviselőként
a sziléziai iparvidék érdekeit védte.
Kövér László úgy fogalmazott: "ez a két különböző társadalmi,
politikai pályafutás a vészterhes második világháborúban fonódott
össze", idősebb Antall József menekültügyi kormánybiztosként, Henryk
Slawik pedig az 1939 szeptembere után Magyarországra menekült
civileket oltalmazó Polgári Bizottság elnökeként alakított ki szoros
munkakapcsolatot, és jó barátokká is váltak. Hozzátette:
tevékenységük során nem feledkeztek meg a leginkább kiszolgáltatott
menekültekről, a zsidó származású lengyel gyermekeknek külön
intézményt hoztak létre Vácon.
Az Országgyűlés elnöke felidézte: annak idején Teleki Pál
kormánya nem tette lehetővé, hogy a németek lezárják Lengyelország
déli határát, így az ország lerohanásakor több mint százezer lengyel
katona és civil menekülhetett Magyarországra. A magyar kormány
segítségével a katonák egy része eljutott a szövetségesek oldalán
harcoló lengyel emigráns alakulatokhoz, a civilek pedig menedékre
leltek.
Kövér László elmondta: idősebb Antall József sírján van egy
latin nyelvű felirat, amelyet a kormánybiztos Henryk Slawiktól
hallott 1944 márciusában, nem sokkal azt követően, hogy a Gestapo
kínzással sem tudta tőle kicsikarni az Antallt terhelő vallomást. A
felirat szerint "Polonia semper fidelis", azaz "Lengyelország mindig
hűséges" - idézte a magyar házelnök.
Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke hangsúlyozta: két olyan
hősre emlékezünk, akiknek emléke évtizedekre feledésbe merült. Azért
ítélték őket feledésre, "mert olyan értékeket képviseltek -
nemesség, hazafiság, szabadságszeretet, az emberi méltóság
tisztelete, bátorság -, amelyek semmi mással nem cserélhetők fel".
Elmondta: Varsóból és több más lengyel városból érkeztek
résztvevők, jelen van a szejm és a szenátus küldöttsége, különféle
társadalmi szervezetek képviselői és egykori magyarországi lengyel
menekültek, hogy megemlékezzenek a két hősről.
Felidézte, hogy tavaly novemberben, amikor a varsói magyar
nagykövetség közelében egy ugyanilyen emlékművet avattak, tudták,
hogy fontos esemény résztvevői. A két ember olyan értékeket
támogatott, amelyek az emberiség értékeinek alapját képezik.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere az emlékmű avatásán
hétköznapi hősként méltatta a két embermentőt, aki az életveszélyt
is vállalva segített másokon. A két férfi a lengyel és a magyar
nemzet huszadik századi történelmének talán legpusztítóbb és
legembertelenebb időszakában állt helyt.
Ebben a korban mintegy ötezer Lengyelországból érkezett zsidó
embert mentettek meg, amikor pedig Magyarország német megszállása
után Henryk Slawikot letartóztatták és kínvallatásnak vetették alá,
ő mindent magára vállalt, "életét áldozva barátjáért és a közös
ügyért" - emlékeztetett a főpolgármester.
Tarlós István a hétfő délelőtt búcsúztatott Jókai Anna írónő egy
gondolatát idézte: a jelen sokkal tartozik a múltnak, s "ha ezt a
tartozást ki nem egyenlíti, a jövőtől sem követelhet".
Hanna Gronkiewicz-Waltz varsói főpolgármester levélben
köszöntötte a résztvevőket. A Jerzy Snopek budapesti lengyel
nagyövet által felolvasott üzenetben azt emelte ki, hogy "a két nagy
hőst és barátot" olyan közös értékek kötötték össze mint a szabadság
szeretete és az emberi élet tisztelete.
Felidézte: a lengyelek a második világháború alatt a magyaroktól
kaptak segítséget, 1956-ban pedig ők támogatták a felkelő magyarokat.
Jeszenszky Zsolt, idősebb Antall József dédunokája beszédében
azt hangsúlyozta: a szoborállítással dédapja Magyarországon is
megkapta azt a megbecsülést, amelyben Lengyelországban évtizedek óta
részesül. A sakktábla mellett ülő két férfit ábrázoló emlékműről
szólva megjegyezte: éppen ez a játék maradt meg emlékezetében
idősebb Antall Józsefről.
A most felavatotthoz hasonló alkotást lepleztek le tavaly
novemberben Varsóban vezető lengyel politikusok és Tarlós István
jelenlétében.
Henryk Slawik lengyel politikus és újságíró idősebb Antall
Józseffel együttműködve - aki a különféle nemzetiségű polgári
menekültek ügyével foglalkozó belügyminisztériumi főosztály vezetője
volt - a lengyel menekültek között található sok zsidó embert "árja"
okmányokkal látott el, amelyekkel Magyarország német megszállását is
átvészelték. A lengyelek atyjaként" emlegetett Antall és Slawik
együttműködésének volt köszönhető a lengyel zsidó gyermekek részére
Vácott létesített árvaház - hivatalosan a lengyel tisztek árvái
otthonának - megnyitása, ahol biztonságban lehettek a Gestapo és a
nyilasok elől.
Magyarország német megszállása után a Gestapo mindkettőjüket
letartóztatta. Henryk Slawik a kihallgatásokon magára vállalta a
teljes felelősséget. 1944-ben a mauthausen-guseni koncentrációs
táborban halt meg. Idősebb Antall József 1974-ben halt meg
Budapesten.
(FOTÓ)