OECD-főtitkár: javítani kell a kis- és középvállalkozások termelékenységét
Budapest, 2017. június 26., hétfő (MTI) - Fel kell gyorsítani a kis- és középvállalkozások termelékenységének növekedését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development, OECD) főtitkára szerint.
Angel Gurria, az OECD globális termelékenységi fórumán hétfőn
Budapesten azt mondta: meg kell vizsgálni, hogyan lehetne növelni a
globális termékláncok, illetve az egyes államokban a kis- és
középvállalkozások termelékenységét. 2000 és 2007 között az
OECD-tagállamokban a munkaerő termelékenysége évente 1,8 százalékkal
emelkedett, ehhez képest 2008, a gazdasági válság óta 1
százalékponttal 0,8 százalékra esett vissza a termelékenység éves
bővülése.
Az OECD főtitkára rámutatott: mivel a legtöbb államban a kis- és
középvállalkozások adják az ország gazdaságának "gerincét", át kell
tekinteni, hogyan lehetne a kis cégek termelékenységét javítani,
hogyan lehetne jobban bekapcsolni ezeket a vállalkozásokat a világ
nagy, globális értékláncaiba.
Angel Gurria kiemelte: fontos az is, hogy mérni lehessen a
közszférában a hatékonyságot, a termelékenységet. Hozzáfűzte, hogy
csak 7 OECD-tagországban mérik a közszféra termelékenységét.
Az OECD főtitkára hangsúlyozta: növelni kell a multinacionális
cégek, az általuk működtetett nemzetközi értékláncok átláthatóságát
is, mert ezek a nagyvállalatok egymás között gyakran alkalmaznak
háttér-megállapodásokat, kartelleket. Elmondta: az OECD az utóbbi
években mintegy 240 olyan kartellt tárt fel, amely a szervezet
számítási szerint hozzávetőleg 20 százalékkal drágította meg ezen
multicégek értékláncaiban előállított termékek árait. Erőteljesebb
nemzetközi együttműködés kell a határon átnyúló termék-, illetve
szolgáltatás-forgalom adatainak gyűjtésében, mert ez javítja az
átláthatóságot - mutatott rá Angel Gurria.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OECD globális
termelékenységi fórumán kiemelte: a magyar kis- és közepes
vállalkozások (kkv) elsősorban a magyarországi beszállító
hálózatokon keresztül képesek csatlakozni a nemzetközi
vállalatokhoz, hozzátéve, ez kedvező lehetőség arra, hogy a jövőben
akár exportőrként is megjelenjenek a nemzetközi piacokon.
Hozzáfűzte, hogy a magyar kormány több intézkedést tett a
folyamat felgyorsításáért, egyebek mellett kidolgozta és elindította
az ország újraiparosítási programját, amely a termelékenység
javítását is szolgálja.
A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: Magyarország az Európai
Unióban a legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adókulcsot
érvényesíti, emellett a kormány a munkát terhelő adók csökkentésével
erőteljesen támogatja az ország versenyképességének javítását is.
A kormány megújította a kis- és közepes cégek fejlődését
szolgáló politikáját, ennek részeként kidolgozta a beszállítói
cselekvési programot. A program megvalósításával a kabinet azt
szeretné elérni, hogy a magyar nagyvállalkozások, illetve az
országban működő nemzetközi nagyvállalatok jelentős számú kkv-t
tudjanak bevonni a beszállítói hálózatukba. A programmal a kormány a
valós piaci igények alapján, de új megközelítéssel támogatja a kis-
és közepes cégek fejlődését.
A miniszter szerint a nemzetközi értékláncokba való
bekapcsolódás segíti azt is, hogy az innovációban élenjáró
nagyvállalatok kutatásait, tudományos fejlesztéseit hasznosítsák a
kiscégek is.
Varga Mihály rámutatott: elengedhetetlen, hogy a kormányzati
tervek hatékonyan alkalmazkodjanak a vállalkozások igényeihez.
A miniszter szerint alapvető fontosságú a kormányzati és üzleti
szféra közötti kommunikáció. Ezen a téren a sikeres együttműködés
egyik jó példája a tavaly megkötött hatéves bérmegállapodás,
amelynek lényege, hogy lehetővé teszi a minimálbér- és a garantált
bérminimum emelését, és ezzel párhuzamosan csökkennek a munkaadói
terhek, vagyis az adókedvezmények révén a vállalkozások az
erőforrásokat a versenyképességük növelésére fordíthatják - jelezte
Varga Mihály.