Potápi: akárcsak a múltban, ma is együtt kell megvédenünk, ami a miénk

    Az ünnepségen - amelyen mintegy másfélszázan vettek részt, köztük egyházi személyiségek, diplomaták, politikusok és ismert közéleti személyiségek - Potápi Árpád János az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc el nem évülő céljairól és máig élő lelkületéről szólt.

    Elmondta: 61 évvel ezelőtt nem csak Budapesten lobbant fel a forradalmi láng, mert a szikra ott volt a többi elnyomott nemzet szívében is, s bár a magyarok voltak azok, akik szembeszálltak a legyőzhetetlennek hitt diktatúrával, a barikádokon lélekben ott állt mögöttük Közép-Európa minden nemzete, mert a pesti srácok nem csak hazájuk függetlenségéért fogtak fegyvert, hanem az egyetemes, minden nemzeti közösséget megillető szabadságért.

    Az államtitkár elmondta: akkor ugyan leverték a magyar nemzet harcát, de a szabadság lángja égve maradt s reményt teremtett az elnyomás alatt élő többi nemzetek számára. Így 1956 - amely nem az első és nem az egyedüli alkalom volt, amikor a magyarság vezető szerepet vállalt a térség sorsának alakításában - a visegrádi országok közös örökségévé vált, s elvezetett a közép-európai népek függetlenségéhez - tette hozzá.

    "A közös értékekért való együttes felelősségvállalásra azonban nemcsak a múltban volt szükség (...) ma is együtt kell harcolni a minket megillető jogokért, együtt kell megvédeni, ami a miénk" - hangsúlyozta Potápi Árpád János. Rámutatott: a visegrádi országok ma is ott vannak a barikádon, ahol nemzeteik függetlensége mellett azért az egyetemes szabadságért küzdenek, hogy Európa népei továbbra is önállóan dönthessenek a saját jövőjükről. Ám ezt a küzdelmet is csak közösen lehet sikerre vinni - mondta.

    Potápi Árpád János kassai látogatása során részt vett a helyi Rovás művészeti csoport új székházának, a város központjában létrehozott Magyar Jelenlét Házának ünnepélyes átadóján is, amelyhez a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának jóvoltából jutott hozzá az 1994-es létrejötte óta színvonalas magyar és helyi kötődésű programok sorát megvalósító kassai magyar szervezet.

    "Aki a hazáról kezd beszélni, az előbb-utóbb a szülőföldre lyukad ki (...) vagyis öntudatlanul újraéli visszafelé egy szó történetét, ízleli az ősi pillanatot, amidőn a ház és haza egy dolgot jelentett" - idézte a megnyitón mondott köszöntőjében Illyés Gyula gondolatait Potápi Árpád János. Kijelentette: a ház az, ami a haza megfoghatatlan valóságát megragadhatóvá teszi, s a kassai magyaroknak régi álmuk volt, hogy nekik is legyen ilyen otthonuk, igazodási pontjuk, egy ház, amely helyet adhat rendezvényeiknek, ünnepeiknek, alkotásaiknak és találkozóiknak. Rámutatott: az intézmény létrehozásával a kassai magyarok nemcsak egy közösségi teret kapnak, hanem olyan helyet is, ahol megmutathatják magukat. Kifejezte reményét, hogy az épület a helyi magyarok közösségi életének origójává, "egy kis magyar hazává" válik majd.

    Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója az MTI-nek elmondta: rendkívül hálásak a nemzetpolitikai államtitkárságnak a Magyar Jelenlét Házáért, amelyet elsődlegesen a kassai és a város környékén élő magyarok otthonának, illetve a magyar kultúra és Magyarország megjelenési helyének szánnak. Hozzátette: az épületben, ahol könyvtár, előadóterem, koncerthelység és galéria is lesz, már az átadó előtt megnyílt az első tárlat, a Kárpát-medence és a diaszpóra 55 jeles magyar művészének alkotásaiból összeállított Boldogasszony kiállítás, amely november másodikáig látogatható. Az új épületben az átadóval egy időben egy hungaricum kiállítást is megnyitottak, illetve leleplezték Jakoby Gyula kassai festőművész emléktábláját is.