Reformáció 500 - Varga: nemzeti létünk elválaszthatatlan a reformációtól
Budapest, 2017. október 22., vasárnap (MTI) - Nemzeti létünk, az elmúlt évszázadok magyar történelme nem érthető a reformáció magyarországi története nélkül, és nem is választható el attól - mondta a nemzetgazdasági miniszter vasárnap Budapesten, a Reformáció emlékforrás átadásán.
Varga Mihály hangsúlyozta: ahogy a magyarság múltja, úgy jövője
sem választható el a reformációtól, hiszen a jövőben "éppen úgy
szükségünk lesz a protestáns szellem cselekvő erejére, ahogyan az
elmúlt századok folyamán bármikor".
"Mert a legfontosabb kérdés nem változott: magyarként akarunk
megmaradni Európában" - fogalmazott a miniszter.
A mai ember feladata megszólaltatni az 500 évvel ezelőtt
kezdődött reformáció örökségét, és megmutatni a megújulásban és a
hagyományok megőrzésében rejlő erőt. Ez a munka pedig közös
gondolkodást, tervezést és cselekvést igényel - mondta.
A miniszter szerint "a reformáció most is a jövőbe vezető úton
szólít meg bennünket: a hit megtartására, munkára és magyarságunk
szeretetére hív".
Hozzátette: meggyőződése szerint "Magyarországon egyre jobban
meg tudunk felelni ennek a feladatnak", egyre több forrás jut a
hitélet megőrzését és támogatását szolgáló kezdeményezésekre.
Mindez pedig annak köszönhető, hogy "az elmúlt években mertük
saját értékeink alapján átalakítani életünket és gazdaságunkat. Így
ma már több jut a családokra, többet tudunk a helyi közösségek
támogatására és a magyar hitélet segítésére fordítani" - fogalmazott
Varga Mihály.
Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester arról
beszélt, hogy a protestantizmus a modern európai demokrácia és
kultúra egyik alapvető építőeleme. A reformáció ugyanis azáltal,
hogy a hitet az egyén és az Isten személyes kapcsolatává tette,
felértékelte az egyén szerepét és felelősségét. E szerep és
felelősségtudat nélkül pedig nincs demokrácia.
Meglátása szerint a reformáció ébresztette rá az európai
közösségeket arra, hogy a nép egésze - függetlenül tagjainak a
társadalmi hierarchiában betöltött szerepétől - egy nagyobb
közösséghez tartozik.
A reformáció az egy közösséghez tartozás élményét adta és
fogalmazta újra az akkori európai kereszténység számára, és sikere,
a protestantizmus gyors elterjedése is ezzel magyarázható - mondta.
Hozzátette, hogy éppen "mi magyarok vagyunk erre élő példa, ahol
a protestantizmus éppen akkor vert gyökeret, amikor a bennünket
összekötő erők az oszmán hódítás nyomán elveszni látszottak".
A budavári polgármester szerint ma éppen az egy közösséghez
tartozás tudata sérül a leginkább Európában, és ezzel együtt
"átíródik minden, amit 500 éve a hűségről gondolunk".
A keresztény hit közössége éppúgy meggyengül, mint a nemzeti
összetartozás ereje. Így válik rasszizmussá Európában, ha valaki
vállalja nemzeti önazonosságát. A befogadás szorgalmazása a
bennünket másoktól megkülönböztető kulturális hagyomány megtagadását
leplezi - hangoztatta a budavári polgármester.
Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri
biztosa elmondta, a most avatott kút megtervezésénél fontos szempont
volt, hogy ne monumentális emlékművet állítsanak, hanem egyszerű,
protestáns visszafogottsággal megvalósuló "jelet hagyjanak".
A forrás jelképezi azt is, amire Luther Márton olyan sokszor
figyelmeztetett, hogy "életünk egyik legstabilabb pontja az, hogy
meg vagyunk keresztelve".
A miniszteri biztos rámutatott: az emlékkút jel a múltból, a
tévútról és az újra megtalált helyes útról, jel a máról, arról, hogy
a reformáció 500 éves évfordulóján "tudjuk, kik vagyunk, és őrizzük
hitbeli és nemzeti értékeinket, identitásunkat".
Emellett a kúttal "jelet hagyunk az utánunk jövőknek arról, hogy
mi milyen gyökerekkel rendelkezünk és milyen forrásból élünk,
figyelmeztető jelet, nehogy értékvesztett emberekké váljanak" -
fogalmazott Hafenscher Károly.
Az emlékforrást megáldotta Gáncs Péter, a Magyarországi
Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
Az emlékmű egy Luther-rózsát szimbolizáló kőkút, közepén az
úrvacsorai kehellyel. Kovács Miklós építész tervei alapján
állíttatta a Reformáció Emlékbizottság és a Budavári Önkormányzat a
Budai várban, az Anjou sétányon, létrehozását a kormány 100 millió
forinttal támogatta.
(FOTÓ)