Régészet napja - Elődeik történelmét ismerhetik meg a kiskunfélegyháziak
Kecskemét, 2017. május 24., szerda (MTI) - A tatár és a török pusztítás nyomait is magán viselő egykori Félegyháza emlékeit és régészeti feltárásának menetét mutatja be a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum a régészet napja alkalmából a május 27-ig tartó nyílt napok keretében.
Mészáros Márta múzeumigazgató az MTI-nek elmondta: a
kiskunfélegyházi Templomhalom, a középkori Félegyháza régészeti
feltárása köré szerveztek minden programot. A nyílt napok keretében
bárki megnézheti az ásatási munkákat. Az iskolásokat és a
közművelődésben, valamint a kultúra területén dolgozókat
csoportosan, busszal viszik ki a helyszínre, de szombaton kerékpáros
túra is indul a feltárás helyszínére.
Az ismeretterjesztő programsorozat során a Templomhalom
történetét ismerhetik meg az érdeklődők, miközben bepillantást
nyerhetnek a régészeti munkába. Knipl István archeológus
segítségével láthatják, hogyan bontanak ki a régészek egy sírt vagy
hogyan kezelik a leleteket, de megismerhetik azt is, hogy milyen
következtetéseket lehet levonni a föld mélyében rejtőző emlékekből.
Mészáros Márta emlékeztetett, a honfoglalás után megalapított
első Félegyháza település a mostani város közelében, egy magaslaton
feküdt. Az Árpád-kori kőtemplom köré épült falu a tatárdúlás idején
pusztult el. A felégetett Félegyháza emlékeit Templomhalom őrzi.
A települést később újra benépesítették, és az ideérkezők
megnagyobbították a templomukat, amit kőfallal és árokkal védtek. A
temetkezés az akkori királyi rendelet szerint történt, vagyis
halottaikat a templom körül helyezték örök nyugalomra. A templom és
a temető méretéből ítélve akár egy nagyobb, központi szerepet
betöltő mezőváros is lehetett az egykori Félegyháza, amit 1526-ban a
visszavonuló törökök égettek fel újra.
Később, 1699-ben I. Lipót a Kiskunságot, a Nagykunságot és a
Jászságot magában foglaló Jászkunságot elzálogosította. Az újbóli
betelepülés feltehetően már 1727-ben megkezdődött. Mária Terézia
1745. május 24-én átadott kiváltságlevéllel engedélyezte a korábban
jogtalanul eladott területek visszaváltását. A redempcióval
megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a
jobbágyi kötelezettségek alól. A nagy- és kiskunok, illetve a jászok
ezzel kapták vissza 1702-ben elvett szabadságjogaikat. Ettől kezdve
a kiskunok földje ismét önálló, szabad közigazgatási területté vált,
melynek Kiskunfélegyháza lett a székhelye. Az egykori királynői
koronabirtokra a leletek tanúsága szerint ugyan települtek be kunok,
de maga a település nem volt kun szálláshely - tette hozzá a múzeum
igazgatója.
A Templomhalom kifejezetten a templomra, a temetőre, az árokra
és a kőfalra irányuló módszeres feltárása 2008-ban kezdődött. A
jelenlegi a negyedik régészeti ásatás a területen. Minden egyes
alkalommal egy kis szeletét tárják fel az egykori Félegyházának. Az
első írásos emlék Zsigmond király korából, 1389-ből származik, az
oklevél Felegyhaza néven említi a várost. A csekély írásos emléket
jól kiegészítik a feltárás során talált emlékek, amelyek révén
sokkal pontosabb, árnyaltabb képet kaphatnak a kiskunfélegyháziak az
egykori városról, elődeik történelméről.