Stratégiai megállapodást kötött az agrártárca és a méhészek egyesülete
Budapest, 2018. március 23., péntek (MTI) - Stratégiai keretmegállapodást kötött az agrártárca és a méhészek egyesülete, az ágazat további fejlesztésével kapcsolatos együttműködésről szóló dokumentumot pénteken írta alá Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára és Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
Nagy István elmondta: a keretmegállapodás tartalmazza, hogy a
méhészek és a kormány továbbra is egymással szövetségben kívánnak
dolgozni, együttműködnek a szakmai kérdésekben. Rögzíti azt is,
hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit itthon és
külföldön egyaránt, és miként osszák fel a Magyar Méhészeti Nemzeti
Programból jutó forrásokat.
Bross Péter elmondta, a megállapodás arról szól, hogy az Európai
Parlament által elfogadott mézjelentésben foglaltakon tovább kell
dolgozni, el kell érni, hogy az EP javaslataiból jogszabálymódosítás
legyen. Az egyesületi elnök beszélt arról is, hogy a meleg tél utáni
hideg időjárás nem kedvez a méhészeteknek, a következő tíz nap
kritikus lesz.
Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős
miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a kormány stratégiai
partnerként tekint a méhészekre, az őket összefogó egyesületre.
Magyarországon több mint 20 ezer méhész tevékenykedik, és több mint
1,2 millió a méhcsaládok száma. Magyarország a harmadik legnagyobb
méztermelő az Európai Unióban Spanyolország és Románia után -
ismertette.
Nagy István kifejtette: a méhészet kicsi, de kulcsfontosságú
ágazat. A nemzetgazdasági jelentősége 1 százalék, míg az
állattenyésztésben 3,6 százalékot tesz ki, de a méhek tevékenysége,
a beporzás nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára.
Hozzátette, az elmúlt években nagyon sok kihívással nézett
szembe az ágazat, és ezek szoros szövetséget kovácsoltak a méhészek
és a magyar kormány között. Példaként említette többek között a fő
"méhlegelő", az akácfák megvédését és a hamisított mézek kivonását a
piacról.
Az összefogás eredményének nevezte azt is, hogy az elmúlt
években jelentősen nőtt a méhcsaládok száma: míg 2010-ben 997 ezer
méhcsalád volt Magyarországon, 2016-ra már 1,225 millió, amivel az
unió 28 tagállama közül Magyarországon a hatodik helyen áll. A
mézfogyasztás az összefogás eredményeként kétszeresére emelkedett:
míg 2010-ben 40 dekagramm volt az éves átlagfogyasztás, már eléri a
80 dekagrammot.
Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a méhészeti ágazat a
Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től közel 10
milliárd forint - fele részt hazai költségvetési forrású, fele részt
uniós finanszírozású - támogatásban részesült, ami segítette a
technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések, eljárások
fejlődését, a méhészeti kutatásokat és a méhészek szakmai
továbbfejlődését.
Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az
EP-ben az ágazat helyzetével foglalkozó mézjelentés előterjesztője
volt, kifejtette: a stratégiai együtműködési szerződéssel nagyon
fontos, több fronton zajló munka érett be. Kiemelte, hogy az EP
óriási többséggel fogadta el március 1-jén a mézjelentést, amely
érinti a mézhamisítást, a méhészek támogatásának a növelését, a
mézpromóció ügyét. Úgy vélekedett, 1-1,5 éven belül nagyon komoly
jogszabálymódosításokat is el tudnak érni, ha az együttműködés
folytatódik.
Hangsúlyozta, a méhészet a legfontosabb ágazat, hiszen az
élelmiszeripari termékek 76 százaléka a méhek általi beporzásnak
köszönhető, a zöldség-gyümölcs ágazatban pedig 84 százalék ez az
arány. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában érzékelik a méhek, a
beporzás fontosságát. A mézhamisítás azért kap kisebb figyelmet,
mert az EU saját mézfogyasztásának csupán 60 százalékát állítja elő.
A magyarok számára azért kiemelten fontos a mézhamisítás ügye, mert
a megtermelt méz 75 százalékát az európai piacon értékesíti,
miközben az oda beérkező méz 20 százaléka bizonyítottan hamisított.
Magyarországon, az agrárkormányzatnak köszönhetően két-három éve
nincs kínai méz a polcokon - mondta az európai parlamenti képviselő.