Szent Kristóf-ábrázolás lehetett a küküllővári református templom "tatárfeje"
Kolozsvár, 2017. november 11., szombat (MTI) - Egy új kutatás szerint Szent Kristóf-ábrázolás lehetett a dél-erdélyi Küküllővár (Cetatea de Balta) református temploma mindeddig tatárfejnek tekintett falfestménye. Az Árpád-kori falrészeket is őrző templomot a magyar állam támogatásával újították fel az elmúlt években, és a templom kuriózumának számító, tatárfejként ismert falképet a felújítás keretében elvégzett falkutatások során sikerült értelmezni.
Amint Lángi József falkép-restaurátor az MTI-nek elmondta, a
templomtoronynak a hajó padlásterében levő oldalán található
falképmaradványt Köpeci Sebestyén József erdélyi heraldikus
tisztította meg, írta és rajzolta le először a 20. század elején, és
ő vetette fel a tatárfej magyarázatot is. Számára csupán a figura
által viselt, tatáros jellegűnek ítélt sapka sugallta ezt az
értelmezést. Később Kelemen Lajos, az erdélyi műemlékvédelem
kiemelkedő alakja úgy vélte: azért festhettek tatárfejet a templom
falára, hogy intő jelként emlékeztessen az 1241-es tatárjárásra,
mely elpusztította a környék lakosságát. Mint magyarázta:
hasonlóképpen emlékeztetnek a magyarokat ábrázoló nyugat-európai
szobrok a kalandozó magyarok pusztításaira.
Lángi József elmondta, hogy a küküllővári templom eredetileg
egytornyúra épült, de még az Árpád-korban visszabontották, és
kéttornyúvá építették át, aztán később a két tornyot összekötötték,
és egyetlen, szokatlanul széles toronnyá alakították. Az Árpád-kori
átépítéskor készülhetett a tatárfejnek tekintett falfestmény, amely
eredetileg az északi torony északi külső falát díszítette, és a
templom 15. századi átépítése során került a padlástérbe. A szakértő
szerint a templom 19. század végi felújításakor sok vakolatot
távolítottak el a falakról, de ennek ellenére a mostani felújítás
során megtalálták a fejhez tartozó test ábrázolásának a töredékeit.
"Az ilyen hatalmas alakok a templomhomlokzatokon Szent
Kristóf-ábrázolások szoktak lenni" - jelentette ki Lángi József.
Hozzátette, sem a tatárfej-értelmezés bizonyítására, sem a Szent
Kristóf-értelmezés alátámasztására nincs semmilyen forrás, de míg
tatárfejre nincsen máshol példa, megannyi ismert analógia utal Szent
Kristófra. A falkép-restaurátor magyarázata szerint a középkori
templomoknak leggyakrabban a település felé eső homlokzatára
festették Szent Kristóf alakját. Egy kegyes hagyomány szerint
ugyanis, aki reggel felkelve Szent Kristófra pillant, azt aznap nem
érheti szerencsétlen halál.
Lángi József elmondta: sok ilyen ábrázolás volt a középkori
templomok homlokzatán, de a klímaviszonyok miatt kevés maradt fenn.
A Küküllővártól alig 30 kilométerre fekvő Darlac (Darlos), és a vele
szomszédos Somogyom (Smig) szász templomán azonban felszínre
kerültek hasonló ábrázolások. A restaurátor az alak fejviseletét, és
vágott szemét sem tartja különlegesnek. Mint megjegyezte: a román
kori festészetben általában valamilyen fejfedővel festették Szent
Kristófot, és a küküllővárihoz hasonló süveges ábrázolásra is van
példa. A kor festészetében pedig általánosnak tekinthető a mandula
vágású szem.
A magyar állami támogatással felújított küküllővári református
templomot hálaadó istentiszteleten adják át november 19-én. Diószegi
László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója az
MTI-nek elmondta, hogy egy erdélyi szász mester töredékes állapotban
előkerült falfestménye irányította rá figyelmüket a küküllővári
templomra.
A Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a
tíz-, majd harmincmillió forintos támogatást, amelyből első ütemben
a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a
felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez szükséges
engedélyeket is. A második ütemben elkészültek az átfogó
műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet
megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a
templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával,
padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris
Terv keretében sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan
munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény
- idézte fel Diószegi László.
Emődi Tamás, a kutatásokat és műemlék-helyreállítást tervező
építész az MTI-nek elmondta, hogy az elvégzendő műveletek fontossági
sorának a felállítása jelentette a legnagyobb kihívást. A Teleki
László Alapítvány révén ugyanis az átlagosnál nagyobb összegű
támogatáshoz jutottak, ami azonban nem volt elég a rendkívül komplex
épület teljes felújításához. Nem tudtak például foglalkozni a
templomhajó kazettásnak tűnő, valójában azonban préselt lemezből
készült mennyezetével.
Küküllővár református temploma az okleveleken először 1177-ben
említett ispánsági vártól mintegy egy kilométerre délre, a mai
település egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot
először az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik, egy 1415-ből
származó oklevél pedig azt jelzi, hogy a templom Szent István király
tiszteletére épült. A rendhagyó alaprajzú templom egy széles nyugati
torony-részébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik,
amelyet egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek
bele.
A küküllővári református gyülekezetnek ma mintegy kétszáz tagja
van.