Szeviép-ügy - Szabó Bálint: munkahelyeket védene a kormányzati kártalanítás

    Budapest, 2018. február 12., hétfő (MTI) - A Szeviép építőipari cégcsoport egykori alvállalkozóinak egy részét képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője üdvözli Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtöki bejelentését, amely szerint a kormány kész mérlegelni az ügy károsultjainak kártalanítását.
hirdetés
    Szabó Bálint hétfői szegedi sajtótájékoztatója után az MTI-nek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásban mintegy 3,5 milliárd forint értékben zárolták az érintettek magánvagyonát.

    Így, ha a kabinet a kis- és középvállalkozások megsegítése, a nagyjából 1,5 milliárdos "tőkeinjekció" mellett dönt, nem éri kár az adófizetőket, mert elmarasztaló ítélet esetén a büntetőeljárás végén az állam érvényesíteni tudja majd a követelésé - mondtat.

    Az ügyvezető azt a szempontot is megfontolásra ajánlotta, hogy a "még talpon lévő" 105 magyar tulajdonú cég közvetlenül 3500 főt foglalkoztat, de az alvállalkozói és a beszállítói kör figyelembevételével 20 ezer emberről van szó.

    Ennyi munkahely védelmét szolgálná tehát az állami beavatkozás - jelezte.

    Kiemelte, hogy a konkrét ügy megoldásán túl az is céljuk, hogy a jövőben sehol ne fordulhasson elő hasonló eset: ne történhessen meg, hogy közpénzek milliárdjai "vándorolnak" a fővállalkozóhoz, aki nem fizeti ki az alvállalkozókat.

    Szabó Bálint szavai szerint Szegeden jól beazonosítható ingatlanokban, gépjárművekben áll a pénz. Megjegyezte, hogy a sajtótájékoztatót is egy olyan luxusvilla előtt tartotta, amely a Szeviép-ügy egyik fő vádlottjáé. Azt mondta, hogy a bűncselekményben érintettek panellakásokból nagy értékű ingatlanokba költöztek és luxusautókkal járnak.

    Az ügyvezető úgy fogalmazott: erős a gyanú, hogy a közpénz egy része politikusi zsebekbe került.

    Ezért vizsgálni kell a jelenlegi szegedi városvezetés felelősségét. Továbbra is azt szorgalmazzák, hogy egy parlamenti eseti vizsgálóbizottságot is állítsanak fel az önkormányzati mellett - közölte.

    Szabó Bálint összefoglalása szerint a Szeviép-ügyben mintegy 10,5 milliárd forinttal károsítottak meg a szegedi nagyberuházásokon dolgozó 433 kisvállalkozót oly módon, hogy nem fizették ki őket.

    A Szeviép Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd az eredménytelen csődeljárást követően a bíróság 2010. augusztus 13-án rendelte el a cég felszámolását. A rendelkezésre álló határidőn belül 490 hitelező 5,87 milliárd forint igényt jelentett be.

    A zrt. három egykori vezetője ellen csődbűntett minősített esete miatt indult eljárás a Szegedi Járásbíróságon. A vádirat szerint a cégvezetők döntése alapján rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a Szeviép tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek, sportszervezeteknek.