Szeviép-ügy - Szabó Bálint: munkahelyeket védene a kormányzati kártalanítás
Budapest, 2018. február 12., hétfő (MTI) - A Szeviép építőipari cégcsoport egykori alvállalkozóinak egy részét képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője üdvözli Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtöki bejelentését, amely szerint a kormány kész mérlegelni az ügy károsultjainak kártalanítását.
Szabó Bálint hétfői szegedi sajtótájékoztatója után az MTI-nek
telefonon nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a folyamatban lévő
büntetőeljárásban mintegy 3,5 milliárd forint értékben zárolták az
érintettek magánvagyonát.
Így, ha a kabinet a kis- és középvállalkozások megsegítése, a
nagyjából 1,5 milliárdos "tőkeinjekció" mellett dönt, nem éri kár az
adófizetőket, mert elmarasztaló ítélet esetén a büntetőeljárás végén
az állam érvényesíteni tudja majd a követelésé - mondtat.
Az ügyvezető azt a szempontot is megfontolásra ajánlotta, hogy a
"még talpon lévő" 105 magyar tulajdonú cég közvetlenül 3500 főt
foglalkoztat, de az alvállalkozói és a beszállítói kör
figyelembevételével 20 ezer emberről van szó.
Ennyi munkahely védelmét szolgálná tehát az állami beavatkozás -
jelezte.
Kiemelte, hogy a konkrét ügy megoldásán túl az is céljuk, hogy a
jövőben sehol ne fordulhasson elő hasonló eset: ne történhessen meg,
hogy közpénzek milliárdjai "vándorolnak" a fővállalkozóhoz, aki nem
fizeti ki az alvállalkozókat.
Szabó Bálint szavai szerint Szegeden jól beazonosítható
ingatlanokban, gépjárművekben áll a pénz. Megjegyezte, hogy a
sajtótájékoztatót is egy olyan luxusvilla előtt tartotta, amely a
Szeviép-ügy egyik fő vádlottjáé. Azt mondta, hogy a bűncselekményben
érintettek panellakásokból nagy értékű ingatlanokba költöztek és
luxusautókkal járnak.
Az ügyvezető úgy fogalmazott: erős a gyanú, hogy a közpénz egy
része politikusi zsebekbe került.
Ezért vizsgálni kell a jelenlegi szegedi városvezetés
felelősségét. Továbbra is azt szorgalmazzák, hogy egy parlamenti
eseti vizsgálóbizottságot is állítsanak fel az önkormányzati mellett
- közölte.
Szabó Bálint összefoglalása szerint a Szeviép-ügyben mintegy
10,5 milliárd forinttal károsítottak meg a szegedi nagyberuházásokon
dolgozó 433 kisvállalkozót oly módon, hogy nem fizették ki őket.
A Szeviép Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd
az eredménytelen csődeljárást követően a bíróság 2010. augusztus
13-án rendelte el a cég felszámolását. A rendelkezésre álló
határidőn belül 490 hitelező 5,87 milliárd forint igényt jelentett
be.
A zrt. három egykori vezetője ellen csődbűntett minősített esete
miatt indult eljárás a Szegedi Járásbíróságon. A vádirat szerint a
cégvezetők döntése alapján rendszeresen és nagy összegben nyújtottak
kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon
a teljes egészben vagy részben a Szeviép tulajdonában álló gazdasági
társaságoknak, illetve magánszemélyeknek, sportszervezeteknek.