Szijjártó: új fázisba kell léptetni a magyar gazdaság fejlődését
Budapest, 2016. szeptember 27., kedd (MTI) - Új fázisba kell léptetni a magyar gazdaság fejlődését, a kutatás-fejlesztés és innováció által vezérelt iparágak Magyarországra vonzása a következő cél - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Amerikai
Kereskedelmi Kamara (AmCham) második alkalommal szervezte meg a
Business Meets Government elnevezésű, a vállalati és az
államigazgatási szektor párbeszédét és együttműködését ösztönző
konferenciát.
Az eseményen a miniszter kiemelte: a 2010-es elképzelés szerint
Magyarországot a régió termelési központjává kell tenni, ami
sikerült is, most azonban arra van szükség, hogy egy magasabb
hozzáadott értékű kategóriába lépjen a magyar gazdaság. A
világgazdaság komoly változáson megy át, a digitalizáció korát
éljük, ami azt jelenti, hogy sok vállalat jelentős
technológiaváltást hajt végre - mutatott rá. Hozzátette: ezért a
jövő év elejétől olyan új elemei lesznek a magyar
befektetés-ösztönző rendszernek, amelyek elsősorban az itt működő
cégek technológiaváltását támogatják annak érdekében, hogy az új
körülmények között is versenyképesek legyenek és megtarthassák a
munkahelyeket.
Szijjártó Péter kifejtette: az alacsony munkanélküliség jó hír,
de a megfelelő mennyiségű munkaerő biztosítása kihívás az újonnan
ide érkező vállalatoknak. Ezért január 1-jétől új adókedvezmények
lépnek életbe azoknak a cégeknek, amelyek a munkaerő mobilitását
támogatják. Adómentesen lehet majd támogatni kilométerenként 15
forintig a munkavállalók munkába járását, a lakhatási költségeket,
és mindezeket még az adóalapból is le lehet írni - magyarázta.
Hozzátette: a kutatás-fejlesztés támogatására az erre költött
összegeknek gyakorlatilag a duplája lesz leírható az adóalapból.
A tárcavezető beszédét követően újságíróknak arról is beszélt,
hogy a stratégiai megállapodások nem jogi jellegű megállapodások,
hanem azt hivatottak szolgálni, hogy az érintett vállalatok hosszú
távon kötelezzék el magukat Magyarország mellett. Azt sosem lehet
kizárni, hogy adódhatnak olyan piaci folyamatok, amelyek egy nagy
nemzetközi vállalatot arra kényszerítenek, hogy leépítéseket hajtson
végre világszerte - közölte. Úgy vélte, szerencsére ezekből nagyon
kevés érinti Magyarországot, és azok a vállalatok, amelyekkel
stratégiai megállapodást kötöttek, 13 ezer új munkahelyet
teremtettek és több mint 1500 milliárd forint új beruházást hoztak
ide a dokumentumok aláírása óta.
Kitért rá: a Procter Gamble esetében két beruházás van
folyamatban, amelyek által Magyarország a cég termelésében egyfajta
európai központtá válik, és 250 új munkahely is létrejön.
Ésik Róbert, a HIPA elnöke elmondta: az ügynökség azon dolgozik,
hogy segítse a vállalatok és a kormány közvetlen párbeszédét,
illetve a versenyszféra igényei jelenjenek meg abban a cselekvési
tervben, amelyet a kormány az üzleti környezet vonzóbbá tételéért
indított el. Hozzáfűzte: a jövőben is szorosan együttműködnek az
AmChammel.
Pongrácz Ferenc, az AmCham elnöke arról beszélt, hogy
javaslataik, valamint a vállalati-kormányzati konzultáció és közös
munka hozzájárulhatott a jövő évi adótörvények módosításához. Így a
2017-es költségvetésben a kutatás-fejlesztést végző vállalatok
adókedvezmény-lehetőségei csaknem megduplázódnak, valamint azok a
cégek is jelentős adókedvezményt kapnak, amelyek mobilizálni tudják
a munkaerőt - mutatott rá.
A szervezők közölték: a találkozót tavaly hagyományteremtő
céllal indították el, és az első konferencia nyomán született meg az
AmCham 19 pontos javaslatcsomagja, amely konkrét ajánlásokat és
vállalásokat fogalmaz meg a befektetői környezet, a munkaerőpiac, a
digitális gazdaság és az innováció területén. A javaslatcsomag
eljutott Orbán Viktor miniszterelnökhöz, és a vállalatok részletesen
egyeztettek Szijjártó Péterrel is.
Magyarországnak rendkívül fontos a partnerség az amerikai
vállalatokkal, az itt működő 1600 amerikai vállalat több mint 9
milliárd dollár befektetést hozott Magyarországra. A legfontosabb
szempont a versenyképesség további növelésére a szakképzett
munkaerőképzés, a beszállítói bázis szélesítése, valamint a magasabb
hozzáadott értékű beruházások kiemelt kezelésére vonatkozó
intézkedések - sorolták.