Szovjetunióba hurcoltak emlékéve - Kövér László: a kommunista rendszernek százmillióan estek áldozatul
Sárospatak, 2017. február 24., péntek (MTI) - A kommunista rendszer világszerte több mint 100 millió életáldozatot követelt, országok, nemzedékek életesélyét csorbította, és jövőjét keserítette meg - mondta az Országgyűlés elnöke a Gulág sárospataki áldozatainak tiszteletére állított emléktábla avatásán pénteken.
Kövér László úgy fogalmazott: azt is jó tudnunk, hogy a
kommunizmusban megnyilvánult istentelenség és embertelenség, más
néven és más formában napjainkban, a XXI. században is bármikor
visszalopakodhat.
Annak érdekében, hogy ezt "megakadályozzuk, mindannyiunknak
emlékeznünk, emlékeztetnünk és cselekednünk kell" - tette hozzá,
emlékeztetve arra, hogy a kommunizmus áldozatai magyarországi
emléknapjának küszöbén Sárospatakon ezért emlékeznek mindazokra,
akik a kommunista terror azon formájának estek áldozatául, amelyet
világszerte öt betű jelöl: Gulág.
Kövér László hangsúlyozta: a történelem során más korokban mások
is alkalmazták a kényszermunka rendszerét, megtorlásként vagy az
alávetés eszközeként, rabokkal, hadifoglyokkal megszállt területek
lakosságával szemben vagy a belső népesség egyfajta
megadóztatásaként. Az, hogy egy állam a gazdaságpolitika és a
politikai megtorlás, illetve a politikailag nemkívánatos emberek és
csoportjaik tömeges fizikai megsemmisítésének intézményesített
eszközeként vesse ezt be saját népe ellen, "ez XX. századi bolsevik
találmány" - fűzte hozzá.
Mint mondta, a bolsevik tömegterrornak az 1918-ban létrehozott
és 1960-ig fennálló egyik alapintézménye az a Gulág gyűjtőnevet
viselő munkatáborrendszer volt, amelyben összesen legalább 20 millió
ember vesztette életét, közöttük becslések szerint "300 ezer
nemzettársunk is abból a 800 ezernyi magyarból, akiket a sztálini
évtizedekben hurcoltak el ezen szovjet munkatáboroknak nevezett
vesztőhelyekre".
Az Országgyűlés elnöke kitért arra is: 1990-ben a magyarság
kiszabadult a szocializmus évtizedes fogságból, és elindult a
diktatúrából a demokráciába való nehéz, ellentmondásokkal és
csalódásokkal teli, de mégiscsak egyetlen járható úton. "2010-ben a
magyar választópolgárok akaratából politikai értelemben
Magyarországon lezártuk az 1990 óta tartó posztkommunizmus
korszakát, és a 2011-ben megalkotott új alaptörvényünkkel
kialakítottuk a magyar állam újjáépítésének és a magyar nemzet
megerősítésének közjogi és morális kereteit."
Emlékeztetett arra, hogy "az erkölcsi újjáépülés része az is,
hogy az Országgyűlés 2012-ben november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt
magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává
nyilvánította azért, hogy alkalmat teremtsen a méltó emlékezésre;
hogy bekerüljön a közgondolkodásba azok sorsa, akiket 1944 őszétől
hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a
Szovjetunióba hurcoltak, illetve akiket a második világháború után a
szovjeteket kiszolgáló magyar hatóságok hathatós közreműködésével,
koholt vádak alapján száműztek a Gulág rabtelepeire."
Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője
kiemelte: országszerte emlékeznek a Gulágra hurcoltakra, így
Zemplénben is; Sárospatakról több mint száz embert hurcoltak el
málenkij robotra 1945 februárjában, és "sokuknak még a nevét sem
tudjuk".
"Őrizze emléküket ez a tábla" - hangsúlyozta a politikus, aki
arra is emlékeztetett, hogy Sárospatak 1939 és 1944 közötti
országgyűlési képviselőjét, Szabó Zoltánt 1945. március 29-én
tartoztatták le otthonában annak ellenére, hogy tevékenyen részt
vett a nyilasok elleni mozgalomban. Mint mondta, egész Zemplén és
Sárospatak megmozdult kiszabadításáért, ez az emléktábla az ő
emlékét is őrzi.
(FOTÓ)