Transparency International: Magyarország az 57. a korrupciós rangsorban
Budapest, 2017. január 25., szerda (MTI) - Magyarország az 57. a Transparency International (TI) korrupció érzékelési indexe alapján összeállított világranglistán, a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszott vissza - mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet jelentését bemutatva szerdán Budapesten.
Martin József Péter kiemelte: tavaly Magyarország az elmúlt hat
év leggyengébb értékét érte el a listán, korrupció elleni
teljesítménye "szembetűnően visszaesett" az EU-n és a
kelet-közép-európai régión belül.
Az országok zömének korrupció elleni teljesítménye tavaly is
rendkívül gyenge volt, a vizsgált 176 ország közül 121 ért el 50
pontnál kevesebbet az államok korrupciós megítélését mérő 0-tól
(nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt)
terjedő skálán - magyarázta.
Megjegyezte: ahogy a korábbi években, 2016-ban is a skandináv
országok, Új-Zéland és Svájc áll a ranglista élén, a lista alján
pedig a korábbiakhoz hasonlóan Észak-Korea, Dél-Szudán és Szomália.
A TI magyarországi szervezetének vezetője elmondta: Magyarország
a világ korrupciós rangsorában 48 pontot ért el, ami hárommal
kevesebb az előző évi teljesítményhez képest. Az EU-n belül
Magyarország holtversenyben áll Romániával. Görögország,
Olaszország, és a leginkább fertőzött Bulgária van a listán lejjebb
az Európai Unió tagállamai közül - tette hozzá.
Martin József Péter arról is beszélt, hogy szakértőik szerint az
unióban a korrupció és az egy főre jutó GDP között jelentős
összefüggés figyelhető meg. Úgy vélte, a korrupció Magyarországon is
megakasztja a gazdasági fejlődést, bizonytalan üzleti környezetet
eredményez, ami romló versenyképességhez és egyenlőtlen
jövedelem-elosztáshoz vezet. A magyar gazdaság versenyképessége
nemcsak az uniós tagállamokétól, hanem a régiós országokétól is
távolodik, és ennek fő oka az állami intézményrendszer elégtelen
működése - jelentette ki.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója úgy látja, hogy
az elmúlt évek több példával szolgáltak arra, hogy "a hatalom
birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon".
Azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank csaknem 267 milliárd forintot
jutatott alapítványoknak, és több mint 100 milliárd forinttal
gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, javarészt
off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési
államkötvényeket értékesítenek az EU-n kívüli országok polgárainak.
Kathrina Ramberg, a budapesti norvég nagykövetség
képviseletvezető-helyettese hangsúlyozta: a korrupció elleni
erőfeszítések nagyon fontosak a demokráciában, és szükség van
olyanokra, akik felhívják a figyelmet arra, ha rossz irányba mennek
a dolgok. Nincs túl késő erőfeszítéseket tenni a korrupció ellen -
vélekedett.
A korrupció érzékelési indexet a TI berlini központja állítja
össze, szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az
országokban a közszektor korrupcióját.