Választás 2018 - Az ajánlás során a csekély mértékű eltérés a választó adataiban nem okoz érvénytelenséget
Budapest, 2018. február 19., hétfő (MTI) - A pontatlanul kitöltött ajánlásokat is elfogadják az ellenőrzés során az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák, amennyiben a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.
A választási eljárásról szóló törvény szerint ajánlásokat a
választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken kell
gyűjteni, az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó
választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét,
valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgárnak
saját kezűleg kell aláírnia.
Az összegyűjtött ajánlásokat a választási irodák ellenőrzik,
ennek során az íven feltüntetett adatokat összevetik a központi
névjegyzék és a választókerületek nyilvántartásának adataival,
azonosítják az ajánló választópolgárt és megállapítják,
rendelkezik-e választójoggal.
A Nemzeti Választási Iroda javaslatára az előző országgyűlési
választás idején, 2014 februárjában a Nemzeti Választási Bizottság
iránymutatást adott ki az ajánlások ellenőrzésének egyes
kérdéseiről. Az NVB ebben úgy foglalt állást, hogy a jelöltre
leadott ajánlásban megnyilvánuló választópolgári akarat tiszteletben
tartása érdekében érvényesnek kell elfogadni azokat az ajánlásokat
is, amelyeket az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek, a
választópolgár az ajánlóíven valamennyi adatát feltüntette és az
alapján a választópolgár egyértelműen beazonosítható, de ajánlása
adásakor egyes adataiban csekély mértékű eltérés tapasztalható az
ajánlóíven a központi névjegyzék adataihoz képest.
Az NVB iránymutatásában fel is sorolta, melyek azok a csekély
eltérések, amelyek még az ajánlásellenőrzés során még elfogadhatók:
ilyen, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, ha több
keresztneve közül csak az egyiket tüntette fel.
Ezeken túl csekély eltérésnek minősül, ha az ajánló lakcíme
településadatát rövidítve tüntette fel (például Budapest-Bp.,
Debrecen-Db.), de a település az ellenőrzés során egyértelműen
beazonosítható, vagy ha nem jó helyesírással írta le lakcímét
(például Kossuth Lajos nevét egy "s"-sel vagy "h" nélkül vezette fel
az ajánlásra).
Az is csekély eltérés, ha a közterület jellegét nem a központi
névjegyzékben szereplő módon adta meg a választópolgár, de a
megadott közterület jelleg azonos kategóriába tartozik (például út -
útja - utca - körút, tér - tere - körtér, köz- köze, sor - ároksor -
fasor), vagy a közterület jellegét a központi névjegyzéktől
eltérően, rövidítve jelölte meg (utca - u., körút - krt.).
Az NVB idén februárban egy újabb esettel egészítette ki a
csekély eltérések felsorolását: eszerint érvényesnek kell elfogadni
azt az ajánlást is, ha a központi címregiszterbe bejegyzett cím
megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás történt a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásban (például átszámozták a
közterületet, vagy megváltozott annak jellege, esetleg neve, például
Moszkva tér - Széll Kálmán tér) és a választópolgár a lakcímének a
korábbi megjelölését tüntette fel.
Értelemszerűen nem fogadható el érvényesnek az az ajánlás, ahol
valamelyik adatot egyáltalán nem, vagy jelentős eltéréssel, hiánnyal
adtak meg (például csak a választópolgár vezetéknevét tüntették fel,
a személyi azonosító hiányos vagy pontatlan, a lakcímadat nem
tartalmaz településnevet vagy házszámot).