Zsigó Róbert: változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások
Budapest, 2016. szeptember 27., kedd (MTI) - Változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások a Magyar Élelmiszerkönyvben azért, hogy a magyar fogyasztók az eddiginél is jobb minőségű élelmiszerekhez juthassanak - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Zsigó Róbert elmondta: a módosítás alapján nemcsak a minőség
javul, nő a termékek hústartalma is. Így például a virsli és a
párizsi esetében 40-ről 51 százalékra emelkedett a hústartalom alsó
határa.
Kifejtette, a sütőipari termékek esetében az eddigi irányelv
átkerül a kötelező érvényű előírások közé. Az előírás megjelenése
októberben várható.
Az államtitkár elmondta, a szakemberek elvégezték a
termékcsoportok szabályozását, így például a kenyerek, a vizes-,
illetve tejes tésztából készült péksütemények, vagy a leveles
tésztából készült finom pékáruk esetében.
Zsigó Róbert kiemelte: a hagyomány és a minőség két olyan fontos
fogalom, amely egyrészt tükrözi a tudatos vásárlók elvárásait,
másrészt pedig befolyásolja az élelmiszer előállítást és a
kereskedelmet is.
Mindezt figyelembe véve a kormány és a minisztérium folyamatosan
törekszik olyan előírások, keretek meghatározására, amelyek azt
eredményezik, hogy a családok asztalára kerülő élelmiszerek
egészségesek, kiváló minőségűek - mondta.
Hozzátette, ez az elv érvényesül a napokban társadalmi vitára
bocsátott élelmiszergazdasági programban is, amely támogatja a
hagyományos, természetes, egészséges élelmiszerek termelését és
előállítását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
munkatársai szintén a családok és a tisztességes vállalkozások
érdekében ellenőrzik az egész magyar élelmiszer-láncot - hívta fel a
figyelmet.
Az államtitkár elmondta: a húskészítmények esetében életbe
lépett szabályozás szigorúbb követelményeket vezet be a csontokról
mechanikusan lefejtett hús (MSM) felhasználhatóságával, mivel az
élelmiszerkönyvben pontosították, szigorították a hús fogalmát. Az
érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a
téliszalámihoz az MSM használata tilos. Más termékek esetében pedig
legfeljebb 10 százalékban tartalmazhatja azt. (A csontokról
mechanikusan lefejtett hús vagy MSM olyan termék, amelyet a
csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott
baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az
izomrostszerkezet sérül vagy módosul.)
Számos termék - így például a párizsi, krinolin, virsli,
parasztkolbász - esetében csökkent a sótartalom, és új termékekre, a
többi között a szafaládéra vonatkozóan is meghatározták a
követelményeket.
Kifejtette, a sütőipari termékeknél valamennyi termékcsoport
esetében részletesen megfogalmazták a felhasználható összetevőket, a
minőségre, a csomagolásra és a megnevezésre vonatkozó
követelményeket. Összegyűjtötték továbbá a védett elnevezésű
termékeket, e körbe tartozik többek között a mákos kalács, a
császárzsemle, a sóskifli, a rongyos kifli, a leveles pogácsa, és a
különböző ízesítésű búrkiflik.
A kiemelt termékek között az egyik legfontosabb termékcsoport
azon kenyerek köre, amelyek neve egyben utal azok összetételére is.
Az új előírás 15 fajta - köztük a búzakenyér, a fehér, a félbarna, a
rozsos és rozskenyér, illetve a teljes kiőrlésű kenyér -
összetételét szabályozza. Az összetevők közé bekerültek az
álgabonák, például a hajdina és az amaránt, amelyek egyre fontosabb
részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas
vitamin, fehérje és élelmirost tartalmuk miatt - mondta az
államtitkár. Hozzátette: a lisztkeverékből készített kenyereknél is
rögzítették, szigorították a keverékek pontos arányát. A
rozskenyérnek például a jövőben az eddigi 40 százalék helyett
minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos
kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát -
közölte Zsigó Róbert.
Az államtitkár elmondta, a szaktárca szeretné, ha a vásárlók
mind jobban megismernék a Magyar Élelmiszerkönyv által szabályozott
termékeket. Így könnyebben felismerhetnék a minőséget és
tudatosabban választhatnának a mindennapokban. E szemléletformáló
munkában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra és az
Agrármarketing Centrumra egyaránt számít a minisztérium - fejtette
ki.