A boszniai soros elnök szerint a srebrenicai népirtás csak egy "mítosz"
Belgrád/Banja Luka, 2019. április 12., péntek (MTI) - Mítosznak nevezte a srebrenicai mészárlást Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség soros, szerb elnöke pénteken Banja Lukában azon a nemzetközi konferencián, amelyet a boszniai szerb vezetés rendezett a boszniai háború idején Srebrenicában történt eseményekről.
A szerb politikus szerint a muszlim bosnyákok igyekeznek
mitizálni az 1992-1995-ös boszniai háború utolsó hónapjaiban
Kelet-Boszniában történteket. Mint mondta, a bosnyákoknak mindaddig
nem jutott eszükbe népirtásról beszélni, amíg Paddy Ashdown, a
nemzetközi közösség korábbi főképviselője el nem ültette bennük a
gondolatot, hogy az embereknek egy ilyen mítoszra van szükségük.
Milorad Dodik szerint a mostanihoz hasonló nemzetközi
konferenciák feladata az, hogy rámutassanak arra, mi is történt
valójában Srebrenicában és környékén 1992 és 1995 között.
"Lehetetlen, hogy a Srebrenicában történtekről szóló igazság csupán
hét napról szóljon, mint ahogy azt a nemzetközi közösség képviselői
kitalálták. Az igazságnak az egész háború idejét fel kell ölelnie,
és még néhány korábbi történelmi folyamatot is" - fogalmazott a
boszniai elnök. Hozzátette: elítél mindenféle gonosztettet, de úgy
véli, olyanokat is felelősségre vontak a Srebrenicában történtekért,
akik egyáltalán nem tehettek az eseményekről. Főként szerbeket
ítéltek el, míg például a bosnyák gonosztevőkig nem ért el az
igazságszolgáltatás - hangoztatta.
Véleménye szerint a történészeknek kellene igazolni és
értelmezni az akkor történteket, nem pedig büntetni például azt, ha
valaki nem tekinti népirtásnak a srebrenicai eseményeket. Dodik
ezzel arra utalt, hogy Bosznia-Hercegovina többségében horvátok és
bosnyákok lakta országrészében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban
2014 óta három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre
ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás
történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését
tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ
védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én
foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára elhurcoltak
mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút, akiket a következő
napokban brutálisan lemészároltak. A volt Jugoszlávia területén
elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi
Törvényszék 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság pedig 2007-ben
minősítette népirtásnak a Srebrenicában történteket. Az ottani
népirtást a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb európai
mészárlásnak tartják.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek
felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők sok
esetben később kihantolták és más helyre szállították a
holttesteket, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok
többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben
csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat. A folyamatos
kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat
helyeznek örök nyugalomra a Srebrenica melletti potocari
emlékhelyen. Az emlékművön az olvasható, hogy a mészárlásnak 8372
áldozata volt. A boszniai szerb vezetés szerint viszont ennél
kevesebben estek a szerbek áldozatául.
A Banja Luka-i nemzetközi konferenciára Oroszországból, az
Egyesült Államokból, Németországból, Olaszországból, Izraelből és a
nyugat-balkáni térség országaiból érkeztek történészek és szakértők.
A rendezvényt a főként szerbek lakta országrészben, a boszniai Szerb
Köztársaságban szervezték meg, és a helyi sajtó beszámolói szerint
főként olyan szakembereket hívtak meg, akik a szerb állásponttal
értenek egyet, és nem jelentik ki egyértelműen, hogy 24 évvel
ezelőtt népirtás történt Srebrenicában.