Belgrád/Srebrenica, 2020. július 11., szombat (MTI) - A koronavírus-járvány rányomta a bélyegét az eredetileg nagyszabásúnak szánt megemlékezésre, amelyet a srebrenicai mészárlás 25. évfordulóján szerveztek szombaton a kelet-boszniai városban.
A korábbi évekhez képest jóval kevesebben vettek részt rajta. A
szervezők ugyanis előzetesen arra kérték a polgárokat, hogy tartsák
be a járványügyi előírásokat, és ne vegyenek részt nagy számban a
megemlékezésen. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Srebrenica
melletti Potocariban létesített emlékparkot és temetőt bármely más
napon felkereshetik, hogy leróják a kegyeletüket az áldozatok előtt.
A járvány miatt az idén nem voltak szervezett utazások busszal
Potocariba, és a külföldi vezetők is csak videóüzenettel rótták le
kegyeletüket, külföldi delegációk és diplomatát sem voltak jelen.
A megemlékezés keretében kilenc újonnan azonosított áldozatot
temettek el, és ezzel 6652-re nőtt az ott eltemetett áldozatok száma.
A kelet-boszniai Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború
idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995.
július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók
tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút
elhurcoltak, majd a következő napokban lemészároltak. A vérengzést,
melyet a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb
mészárlásnak tartanak, a hágai Nemzetközi Törvényszék több, háborús
bűnösök ellen folytatott perben népirtásnak minősített.
A fő felelősként megnevezett Ratko Mladic hadseregparancsnok és
Radovan Karadzic akkori boszniai szerb elnök évekig bujkált, de
végül Szerbiában elfogták őket, és kiadták Hágának. Előbbit 40 év
letöltendő börtönbüntetésre, utóbbit pedig életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítélte a nemzetközi jogi testület.
Ratko Mladic fellebbezett az ítélet ellen, fellebbviteli
eljárását többször elhalasztották az elítélt egészségügyi
állapotának romlása, később pedig a koronavírus-járvány miatt.
Eredetileg még az idei évben ítéletet hirdettek volna, a járvány
miatt azonban várhatóan erre csak jövőre kerül sor.
A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai
bíróságok mondtak ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori
szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek, Szerbiában
öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai
mészárlás ügyében.
Az áldozatok felkutatása máig folyik, újabb és újabb
tömegsírokat fedeznek fel, és a maradványokból DNS-vizsgálattal
azonosítják a halottakat. A hivatalos szerb álláspont szerint
szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat
nem lehet népirtásnak minősíteni. Bosznia-Hercegovina többségében
bosnyákok és horvátok lakta része, a Bosznia-hercegovinai Föderáció
gyásznappá nyilvánította július 11-ét.