A macedón kormányfő az elnök visszahívását helyezte kilátásba, ha nem hagyja jóvá az ország nevének megváltoztatását
Belgrád/Szkopje, 2018. június 20., szerda (MTI) - Amennyiben a macedón parlament elfogadja a Görögországgal kötött egyezményt, amelynek alapján az ország nevét Észak-Macedóniára változtatják meg, majd azt az ősszel rendezendő népszavazás is megerősíti, és Gjorge Ivanov államfő - ígéretéhez híven - mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását - közölte Zoran Zaev macedón miniszterelnök.
A macedón és a görög miniszterelnök a múlt kedden jelentette be,
hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a
görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot
ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé
teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával
megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és
várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. A
névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere
múlt vasárnap írta alá. Gjorge Ivanov államfő azonban azonnal
kijelentette: elfogadhatatlannak tartja az egyezményt, ezért nem
fogja azt aláírásával jogerőre emelni.
Mivel Ivanov korábban hasonlóképpen járt el az albán nyelvet is
hivatalossá tevő nyelvtörvénnyel kapcsolatban, és a macedón
alkotmányban nem szerepel megoldás arra az esetre, ha az államfő azt
követően sem ír alá egy törvényt, hogy azt a parlament másodszor is
elfogadja, Zoran Zaev miniszterelnök az államfő visszahívását
helyezte kilátásba.
"A parlamenti többség kezdeményezni fogja az elnök
visszahívását. Vége a színlelésnek, a hazudozásnak, a személyes és
politikai számításoknak. Macedóniának előre kell lépnie" -
hangsúlyozta a macedón kormányfő a szkopjei Kanal 5 televízióban
kedden késő este.
Az elnök visszahívásához a parlamenti képviselők kétharmadának
támogatására van szükség, míg a kormányzó balközép koalíciónak a 120
tagú törvényhozásban 69 képviselője van. Ez azonban a miniszterelnök
szerint nem jelenthet akadályt, az elnök visszahívásakor meglesz a
kétharmados többség, ugyanis az ellenzéki pártok egy része is
elégedetlen Ivanovval.
Zaev hozzátette: ősszel az állampolgárok maguk dönthetnek arról,
hogy szeretnék-e, ha megváltozna az országuk neve, de ha ők is
megerősítik a Görögországgal megkötött egyezményt, akkor azt
senkinek nem lesz joga felülbírálni. Mint mondta: nem engedhető meg,
hogy bárki is meggátolja az ország európai integrációját.
Zoran Zaev kijelentése nagyon optimistának tűnik, ugyanis
Szkopjéban napok óta több százan tiltakoznak a névváltoztatás ellen,
és a közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége nem
támogatja, hogy az országot ezentúl Észak-Macedóniának hívják.
A macedón kormány hétfőn fogadta el azt a javaslatot, amely
szerint az egykori jugoszláv tagköztársaság nevét változtassák
Észak-Macedóniára, kedden pedig már el is kezdődött az erről szóló
parlamenti vita, és a képviselők várhatóan szerdán szavaznak az
ügyben. A megállapodás ratifikálásához a 120 tagú parlament jelen
lévő képviselőinek egyszerű többségére van szükség, azaz legalább 61
politikusnak a teremben kell lennie, és közülük legalább 31-nek
igennel kell szavaznia a javaslatra. Ezt követően az elfogadott
megállapodást az államfőnek aláírásával kell jóváhagynia. Amennyiben
Gjorge Ivanov nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, a
honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők
másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az
alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni
a dokumentumot.
A folyamat lezárását követően, még az idei évben Macedónia az
alkotmányát is módosítja, hogy abban is már az új név szerepeljen.
Így várhatóan 2019-től a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is
Észak-Macedónia néven szerepel majd az egykori jugoszláv
tagköztársaság.
A névvita 1991 óta folyt a két ország között, vagyis azóta, hogy
Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi
tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának
hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel
állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás
ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti
integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában
azonban nem szerepel utalás Jugoszláviára.