A málenkij robot tanítását segítő kézikönyvet kaptak a történelemtanárok
Budapest, 2019. április 12., péntek (MTI) - A málenkij robot tanítását segítő tanári kézikönyvet készített a Magyar Nemzeti Múzeum. A pokol bugyrai... című kötetet több mint 4000 iskola több ezer történelemtanára kapta meg a héten - közölték a kiadványt bemutató sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
A könyv a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak sorsát
bemutató, a ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhelyen létrehozott
kiállítás értelmezéséhez és a korszak megismeréséhez nyújt
segítséget.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
hangsúlyozta: a családok emlékezete többnyire őrizte a
kényszermunkára elhurcolt és gyakran elpusztított hozzátartozóik
sorsát, gyakran azonban "félelemből, szégyenérzetből vagy a megélt
szenvedés nyomasztó emléke miatt családi körben is a felejtés, az
elfojtás" dominált. Az emlékhely ennek akar véget vetni.
A főigazgató rámutatott: a náci erőszakot követő új rendszer
nyers kíméletlensége már 1944 őszén, 1945 telén megmutatkozott.
Sokakat - akár náciellenes, antifasiszta, gyakran fegyveres múltjuk
ellenére - azonnal üldözni kezdtek a szovjet hatóságok.
Úgy fogalmazott: "a málenkij robotra elhurcolt civilek
százezreinek sorsa is az új világ félelmetes távlatait rajzolta föl.
A rabszolgaságba vetett emberek tömegét, a teljes bizonytalanságot,
hogy bárkit bármikor elvihetnek. Az ingyenmunka biztosítását a
jóvátétel nevében. A hallgatás, az elhallgattatás rendszerét, amely
nyilvános emlékezetünkből is kivetette ezeknek a sorsoknak a
felidézését, a szenvedésre való közös emlékezés lehetőségét. A
hazugság mindent átszövő pókhálóját, ahogy "kis munkának" titulálták
a több éves ukrán vagy orosz bányákban, kőfejtőkben, földeken
végzett kényszermunkát" - sorolta Varga Benedek.
Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)
stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára azt mondta: a
jövő diákjainak - reményei szerint - sosem kell megélniük olyan
szenvedéseket, mint a málenkij robotra elhurcolt százezreknek,
ugyanakkor elengedhetetlen, hogy megismerjék ezeknek az embereknek a
sorsát.
Kitért arra: a kormány egyaránt fontosnak tarja a nemzeti
büszkeségre okot adó események emlékének ápolását és az emlékezést a
nemzeti tragédiákra.
Hozzátette: nem ismerhetünk meg minden történetet, de a Magyar
Nemzeti Múzeum a mai napig gyűjti az elhurcoltak történeteit. A sok
hasonló történetből ugyanazok az érzelmek és szörnyűségek köszönnek
vissza - mondta Sölch Gellért.
Berényi Marianna, a kötet egyik szerzője ismertette: a "komplex
kiadvány" nemcsak a kiállítást igyekszik bemutatni, hanem azt is,
hogyan érdemes tanítani, illetve feldolgozni mindazt a tudnivalót,
amit az emlékhelyen elsajátíthatnak a gyerekek.
A kiállítás termeit bemutató fejezeteket egy-egy tárgyat leíró
fejezet követ, ezekkel a "beszélő tárgyakkal" - például pufajka,
tégla a rabok által vésett feliratokkal - megtanítva a forráselemzés
módszertanát is - mondta.
A 112 oldalas színes kötetben a kiállítás termeinek, tárgyainak
bemutatásán túl feladatok, szituációs játékok is találhatók. A kötet
végén térképek, kislexikon, kronológia, fogalomtár és bibliogárfia
segíti a pedagógusok és diákok munkáját.
A kiadvány a Magyar Nemzeti Múzeum honlapjáról is letölthető.
1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el
Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként több éves
kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba.
A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953.
november 25-én térhetett haza a táborokból.
(FOTÓ)