Az EU újabb embereket vett fel mianmari szankciós jegyzékbe emberi jogi jogsértések elkövetése miatt
Brüsszel, 2018. december 21., péntek (MTI) - Az Európai Unió a mianmari helyzetre figyelemmel 7 újabb embert vett fel a korlátozó intézkedések hatálya alá vont, vagyonieszköz-befagyasztást és utazási tilalmat magában foglaló szankciós jegyzékébe - közölte az uniós tanács pénteken.
A szankciók által érintettek a fegyveres erők és a
határrendészeti erők kötelékébe tartoznak. Jegyzékbe vételüket a
rohingja népességgel, a falvak etnikai kisebbséghez tartozó
lakosságával vagy polgári lakosokkal szemben elkövetett súlyos
emberi jogi jogsértések indokolják.
A szankciók az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának független nemzetközi
tényfeltáró missziójának megállapításain és más olyan jelentéseken
alapulnak, amelyek szerint súlyos emberi jogi jogsértésekre került
sor. Ezzel összesen 14-re emelkedett a Mianmarban szankciók alá
vontak száma.
Az Európai Unió Tanácsa december elején elfogadott
állásfoglalásában felszólította Mianmar kormányát, hogy találjon
megoldást az elszámoltathatóság problémájára, biztosítsa az ENSZ és
a humanitárius ügynökségek munkáját, valamint teremtse meg az ahhoz
szükséges feltételeket, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek
önkéntesen, biztonságban és emberi méltóságukat megőrizve
visszatérhessenek származási helyükre.
Mint emlékeztetettek az EU április végén meghosszabbította és
megszigorította a fegyverekre, valamint a belső elnyomás céljára
alkalmas eszközökre vonatkozó, Mianmarral szembeni uniós embargót.
Ezenfelül jogi keretet hozott létre a súlyos emberi jogi
jogsértésekért felelős tisztviselőkkel szembeni célzott
intézkedésekhez, és megtiltotta katonai kiképzés nyújtását a
mianmari hadsereg részére, valamint a vele való katonai
együttműködést. Június végén az unió szankciókat vezetett be 7 olyan
magas rangú katonai, határvédelmi és rendőrségi tisztviselővel
szemben, akit felelősség terhel a rohingja népesség ellen elkövetett
súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy összefüggésbe hozható
ilyenekkel.
Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió muzulmán
vallású rohingja él, de a kormány a szomszédos Bangladesből származó
illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot
adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Az 56 milliós
Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre
ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer
rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai
országba.
A szövetségi államban legalább 250 ezer ember nem jut
élelmiszersegélyhez, miután a mianmari hadsereg és a rohingják
közötti harcok miatt az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP)
felfüggesztette az élelmiszerosztást.
A helyzet nagyon feszült az északnyugati országrészben a
humanitárius szervezetek számára, amióta a kormány megkérdőjelezte a
működésüket, arra hivatkozva, hogy a lázadók táborában
élelmiszercsomagokat találtak.