Ankara, 2020. július 2., csütörtök (MTI) - Megkezdte a török legfelsőbb közigazgatási bíróság csütörtökön az isztambuli Hagia Sophia múzeum mecsetté alakítására vonatkozó kérelem elbírálását - jelentette a Habertürk török hírtelevízió.
A bíróság szerepét betöltő Államtanácson (Danistay) zajló
tárgyalás, amelyen meghallgatták a per érintettjeit, mindössze fél
órán át tartott. A Habertürk úgy tudja, hogy a bíróság néhány napon
belül ismerteti döntését.
A pert egy konzervatív egyesület indította 2016-ban azzal az
igénnyel, hogy az Államtanács minősítse semmisnek azt az 1934.
november 24-ei minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia
múzeummá alakításáról rendelkezett.
Az egyesület ügyvédje, Selami Karaman a csütörtöki ülésen azzal
érvelt, hogy a Hagia Sophia annak a II. Mehmed szultánnak a
személyes tulajdona, aki 1453-ban meghódította az akkori
Konstantinápolyt, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet
figyelmen kívül hagyta. Tekintélyes török hírportálok beszámolói
szerint az egyesület azt is állítja, hogy az 1934-es dokumentumon
Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása
hamisított.
Az állam jogi képviselője arról beszélt a csütörtöki eljáráson,
hogy a minisztertanács korábbi döntése jogszerű, így az
Államtanácsnak szükségtelen határozatot hoznia az ügyben, és el kell
vetnie az eljárást. Egyúttal úgy vélte, hogy a kérdésben az államfői
hivatal dönthet.
Az államfő hivatal jogi irodájának képviselői felszólalásukban
az Államtanács belátására bízták a határozathozatalt.
A pert kezdeményező egyesület 2005-ben egyszer már ugyanezzel az
igénnyel fordult az Államtanácshoz, amely elutasította az eljárást,
mondván nem talált jogellenességet abban, hogy a Hagia Sophiát
múzeumként használják.
A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és
Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos
csoportok időről időre felvetik a szimbolikus Hagia Sophia mecsetté
alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető
politikusai is megtámogatnak nyilatkozataikkal.
Május végén, az Isztambul bevételének 567. évfordulóján tartott
kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott
az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén
szerint zavaró és elítélendő, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi
célokra használták.
Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület
sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács
döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka június végén
megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy Törökország tervbe
vette a Hagia Sophia mecsetté alakítását. "Mit mondjak keresztény
vezetőként és konstantinápolyi pátriárkaként? Ahelyett, hogy
összekötne minket, megoszt bennünket egy 1500 éves örökség" -
fogalmazott I. Bartolomaiosz.
A Hagia Sophia ügyére szerdai washingtoni sajtótájékoztatóján
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is kitért. Sürgette Ankarát,
hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát
múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté.
A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul
egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a
Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox
keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása
után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A 20.
században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja
múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság
világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta
szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.