Megjegyzés: A 10. bekezdésben helyesen: az 1929-es pogrom
Jeruzsálem, 2019. december 1., vasárnap (MTI) - Naftali Bennet védelmi miniszter új hebroni zsidó lakónegyed tervezésére adott utasítást - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet vasárnap.
A palesztinok régi nagybani piacán található üzlethelyiségek
fölé épülnének a zsidó telepesek új otthonai, olyan területre, amely
jelenleg üresen áll az óváros és a zsidó lakónegyedek közötti
területen, a város szívében.
A honvédelmi miniszter elgondolása szerint lebontanák az ott
található régi épületeket, s helyükre új, többszintes házak
kerülnének, melyek földszintjén lévő üzlethelyiségei a palesztinok
tulajdonába kerülnének, ezzel biztosítva számukra a
jogfolytonosságot.
A Hebronban élő izraeli telepesek már régóta küzdenek a városnak
ezért a részéért, amely zsidók tulajdonában volt az 1929-es pogromok
előtt, amely után a két világháború között Izrael földjén
fennhatóságot gyakorló brit hatóságok kiköltöztették a városból a
zsidókat.
Bennet vasárnap kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy
egyelőre csak lakások tervezéséről van szó, noha ez is jelentős
lépés a telepesek hebroni terjeszkedésének több éves leállása után.
Ha megvalósulnának a védelmi miniszter elképzelései, akkor duplájára
nőne a Hebron belvárosában élő zsidók száma.
Bennet utasította a megszállt területek és a ciszjordániai
polgári közigazgatás koordinátorát, hogy tájékoztassa Hebron
önkormányzatát a zsidó lakónegyed tervezésének megkezdéséről.
"Sok év után olyan új negyed tervezésének folyamata kezdődik,
amely területi folytonosságot hoz létre a Pátriarkák barlangja és az
Ábrahám atyánk nevű lakónegyed között, valamint megduplázza a
városban élő zsidó lakosok számát" - közölte a védelmi miniszter.
A hebroni telepesek üdvözölték, és kilencven éve várt történelmi
igazságszolgáltatásnak nevezték Bennett bejelentését. Az építkezések
esetleges megindulása előtt azonban még várhatóan számos jogi
akadályt kell legyőzniük a telepeseknek és az őket segítő
hatóságoknak.
A Békét most nevű civil békemozgalom már be is jelentette, hogy
minden jogi eszközzel harcolni fog a terv ellen. A palesztinok is
elítélték Bennet lépését, mert szerintük a miniszter célja a terület
palesztin identitásának felszámolása és a palesztinok elleni
megkülönböztetés elmélyítése volt.
A régi, nagybani piac területére összecsapásoktól tartva már
évek óta nem léphetnek be a palesztinok. Ez a negyed a gyakorlatban
ütközőzónaként működik a város palesztinok és zsidó telepesek lakta
részei között.
A huszadik század elején a városban élő zsidó közösség tagjai
megvásárolták az itteni telkeket, de az 1929-es pogromb idején
Hebronban megöltek százharminchárom zsidót, majd a város zsidó
lakosságát kiköltöztették, és ezek a területek visszakerültek a
palesztinokhoz.
Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael elfoglalta Ciszjordániát, s
benne Hebron városát is Jordániától. Ezen a részen egészen a
kilencvenes évek közepéig nagybani piac működött a helyi városháza
felügyeletével. A kilencvenes évek közepétől az izraeli hatóságok
biztonsági okokból lezárták az üzleteket. Később a telepesek
megpróbáltak beköltözni egy itt található nagy épületbe, de 2006-ban
kilakoltatták az oda telepedett zsidó családokat.
"Nem idegenek vagyunk Hebronban, és örökké itt fogunk maradni" -
jelentette ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök szeptemberben,
néhány nappal a rendkívüli, őszi parlamenti választások előtt, az
1929-es pogromról tartott állami megemlékezésen.