Bosznia jegyzékben tiltakozik Horvátországnál a horvát titkosszolgálat tevékenysége miatt
Zágráb/Szarajevó 2019. április 17., szerda (MTI) - A háromtagú boszniai államelnökség megbízta szerdán a külügyminisztériumot, hogy jegyzékben tiltakozzon Horvátországnál "a horvát titkosszolgálat (SOA) boszniai állampolgárokkal szembeni aktivitása és fellépése miatt" - közölte az N1 horvát hírcsatorna.
A hetek óta húzódó, Boszniában csak szalafista botrányként
emlegetett ügy előzménye, hogy Dragan Mektic boszniai védelmi
miniszter korábban azt állította: tudomása van arról, hogy a horvát
titkosszolgálat a radikális iszlámhoz köthető boszniai
állampolgárokat próbált meg beszervezni és rajtuk keresztül fegyvert
juttatni boszniai iszlám imahelyekre. A minsizter szerint azzal a
céllal, hogy - mint fogalmazott - bebizonyosodjon, Kolinda
Grabar-Kitarovic horvát államfő igazat mondott akkor, amikor azt
állította: Bosznia-Hercegovina ma a terrorizmus egyik bölcsője,
valamint, hogy a szíriai és iraki harcmezőkről tízezer, az Iszlám
Állam (IÁ) oldalán harcoló potenciális terrorista térhet vissza az
országba.
Danijel Markic, a SOA igazgatója elutasította a vádakat,
ugyanakkor megerősítette, hogy a titkosszolgálat emberei valóban
hallgattak ki az országon átutazó boszniai állampolgárokat, azok
kötődése miatt a radikális iszlamista szervezetekhez.
"Természetesen a SOA beszélt ezekkel az emberekkel, és a jövőben
is beszélni fog, a saját és szomszédai, valamint az Európai Unió és
a NATO biztonsága miatt" - mondta Markic még márciusban.
A szlovén titkosszolgálat nemrég három, Szlovéniában állandó
lakhellyel rendelkező boszniai állampolgárt utasított ki az
országból, mert azok aktívan támogatták a vallási szélsőségeket és a
terrorizmust, valamit erőszak alkalmazását politikai, vallási és
ideológiai célok elérése érdekében.
A nyugat-balkáni országokból több százan - a legtöbben
Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból - csatlakoztak az Iszlám Állam
szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi
szerint 2016 óta nem indultak útnak újabb csatlakozni kívánók a
térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben
tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és
a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik
visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több hazatért iszlamistát
ítéltek el.
A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőséges
cselekvéseket, de de ennek ellenére sokan csatlakoztak az iszlám
radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös
boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a
mudzsahedek terjesztettek el.