Izraelbe kerülhetnek a svájci trezorokban elzárt Kafka-kéziratok
Jeruzsálem, 2019. április 17., szerda (MTI) - Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-szövegek, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat.
Az egyelőre ismeretlen tartalmú írások új fényt deríthetnek a
világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, a Prágában élt német
anyanyelvű zsidó íróra, akinek kulturális örökségére Németország és
Izrael is igényt tart. Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják
Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének
befejezését is.
Az izraeli legfelsőbb bíróság már korábban megfosztott egy
izraeli családot a birtokában lévő Kafka-kéziratok feletti
rendelkezés jogától. A hagyatékot ez a család helyi bankok
széfjeiben, illetve egy kaotikus, macskákkal teli tel-avivi lakásban
őrizte.
A svájci döntéssel befejeződött Kafka szinte minden ismert
írásának az Izraeli Nemzeti Könyvtár általi megszerzése. A
tulajdonjoggal kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta
volna, mivel előszeretettel ábrázolt műveiben abszurd jogi
helyzeteket. A Per című könyvében például egy banki tisztviselőt
anélkül vetnek alá kínzó bírósági eljárásnak, hogy megmondanák,
mivel is gyanúsítják.
"Ebben a perben az volt az abszurd, hogy egy olyan gyűjteményért
folytatták, amelynek senki sem ismerte a tartalmát, de ezek a
kérdések remélhetőleg hamarosan megoldódnak"- mondta Benjamin
Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója, az erről a jogi
eljárásról írt, Kafka utolsó pere című könyv szerzője.
"A per talán véget ért, de kulturális hovatartozásának és
örökségének kérdése még nagyon sokáig velünk marad" - tette hozzá.
Kafka barátjára, szerkesztőjére és kiadójára, Max Brodra hagyta
írásait, miután negyvenéves korában, 1924-ben, tuberkulózis okozta
halála előtt megeskette, hogy elégeti őket. Brod azonban ehelyett
kiadta a birtokában lévő legtöbb művet, a Pert, a Kastélyt, az
Amerika című írást, ezzel a huszadik század egyik legünnepeltebb
írójává téve a halott szerzőt.
Max Brod 1938-ban Palesztinába menekült a nácik elől, és magával
hozta Kafka még kiadatlan írói hagyatékát. 1968-ban, halála előtt
átadta azt titkárnőjének, Esther Hoffe-nak, és megbízta, hogy adja
át egy tudományos intézménynek.
Hoffe azonban a következő négy évtizedekben megtartotta, és
olykor áruba bocsátotta komoly összegekért a kéziratokat, például
1988-ban a londoni Sotheby's 1,8 millió dollárért adta el A per
eredeti kéziratát a marbachi Német Irodalmi Archívumnak. Később,
Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után lányai, majd unokája
ragaszkodott a kéziratok feletti jogokhoz.
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár üdvözölte a hosszú hercehurcának
véget vető svájci döntést, mert a Kafka-hagyaték úgymond "a zsidó
néphez tartozó kulturális érték, amelyet a könyvtár megfelelően fog
kezelni, és hozzáférhetővé tesz Izrael és a nagyvilág közönsége
számára".