Duda: a parlamenti képviselők ne engedjenek külső befolyásnak
Varsó, 2018. július 13., péntek (MTI) - Lengyelországban nincs magasabb rangú törvényhozó a parlamentnél, nem szabad, hogy a képviselők külső befolyásnak engedjenek - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, a lengyel parlamentarizmus fennállásának 550. évfordulója alkalmából mondott beszédében.
Az évforduló kapcsán a lengyel parlament két háza összevont
ülést tartott a varsói Királyi Várban. A kormány és a püspöki kar
tagjai mellett jelen voltak a közép- és a kelet-európai országok
előző napi parlamenti csúcstalálkozójának részvevői is, köztük Kövér
László, az Országgyűlés elnöke.
Az ünnepi ülést bojkottálták az ellenzéki tömörülések, a
Kukiz'15 kivételével. Grzegorz Schetyna, a fő ellenzéki erő, a
Polgári Platform elnöke kijelentette: "nem lehetünk azokkal, akik
megszegik a jogot, az alkotmányt". Utalt ezzel vélhetően a jelenlegi
parlament által jóváhagyott, az ellenzék és az Európai Bizottság
által is bírált törvényekre.
Andrzej Duda beszédében áttekintette a lengyel parlamentarizmus
hagyományát, kiemelte egyebek között, hogy ez kezdettől fogva "a
szabadság közéleti megvalósításának egyik leglényegesebb formáját"
jelentette. Ma is "a szejm és a szenátus a szuverén lengyel
törvényhozás szervei, náluk magasabb törvényhozó nem létezik" -
húzta alá.
Fontosnak nevezte, hogy a képviselők tekintettel legyenek az
egész ország érdekeire. A szejm és a szenátus tagjai "nem állhatnak
különálló érdekcsoportok szolgálatában, nem kerülhetnek külső
befolyás alá" - hangsúlyozta.
A parlamentarizmus lényegének Duda a politikai vitát nevezte.
Egyúttal aláhúzta: e vita határait az országért vállalt
felelősségtudat, valamint a választási eredmények tiszteletben
tartása határozza meg.
A lengyel történészek a lengyelországi parlamenti demokrácia
kezdetét 1468. október 9-re teszik, amikor a közép-lengyelországi
Piotrków Trybunalskiban első alkalommal ült össze a kétkamarás
parlament: a királyi tanács (szenátus), valamint a járások
megválasztott nemesi képviselőiből álló alsóház. Akkor adóügyi,
külpolitikai és jogrendszeri kérdéseket vitattak meg. Ezt követően
több mint három évszázadon át, Lengyelország harmadik felosztásáig
(1795) rendszeresen tartottak parlamenti üléseket. A piotrkówi
országos gyűlés közvetlen előzménye a nagy-lengyelországi Kolóban
1468. július 13-án megtartott megyei gyűlés volt. A pénteki
megemlékezést erre az időpontra időzítették.