OGY - Változtatna a csődtörvényen a törvényalkotási bizottság
Budapest, 2018. július 13., péntek (MTI) - A hitelezői hozzájárulás nélkül is megszüntethető lenne a felszámolási eljárás azon adós ellen, aki rendezi a tartozását - az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteki ülésén pontosította a csődtörvény erről szóló módosítását.
A kormánypárti előterjesztés ezt azzal indokolja, hogy a
tartozás maradéktalan kiegyenlítésével megszűnt az a körülmény,
amelyre alapozva a bíróság korábban az adós fizetésképtelenségét
állapította meg és ennek alapján elrendelte a felszámolást.
A testület a jövő évi költségvetést megalapozó csomaghoz egy
olyan változtatást is elfogadott, amely szerint a csődtörvény ezen
módosítását a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Az
előterjesztés indoklása kimondja: a fizetőképessé vált adósra
vonatkozó szabályokat minden olyan ügyben érvényesíteni kell,
amelyben a felszámolási eljárás ténylegesen még nem vette kezdetét
azzal, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzést közzétették
volna a Cégközlönyben.
Szilágyi György (Jobbik) szerint a változtatás a piaci versenybe
kíván beleszólni, az szerinte konkrét cégek vitájáról, az állami
cégként működő és jelentős támogatásban részesült Malév GH-ról, és a
Budport Kft.-ről szól, előbbit előnyben részesítve.
Felvetésére Czepek Gábor állami vagyongazdálkodásért felelős
államtitkár azt felelte: a felszámolási eljárás jelenlegi logikája
is az, hogy fizetésképtelen cégek kerülhetnek felszámolási eljárás
alá. Legitim jogalkotó cél, hogy aki rendezi tartozását az
bennmaradjon a gazdasági vérkeringésben. Rámutatott: szakmai
körökben megfogalmazódott, hogy az eddigi szabályozás, amely a
hitelező hozzájárulásához köti az eljárás megszüntetését,
lehetőséget ad a hitelezői visszaélésre. Szerinte az említett ügy
csak rávilágított erre az állításra.
A testület a gazdasági stabilitásról szóló jogszabályhoz is
elfogadott egy módosítást, eszerint az önkormányzatok a kormány
előzetes hozzájárulásával kezességet vállalhat a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a többségi
tulajdonában álló gazdasági társaság kötelezettségeire.
A testület a költségvetést megalapozó törvénycsomag
sarkalatossági záradékának elhagyását is elfogadta.