Elkezdődött a berlini fal ledöntésének 30. évfordulójára rendezett<ünnepségsorozat
Berlin, 2019. november 4., hétfő (MTI) - Elkezdődtek hétfő este Berlinben a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára szervezett ünnepségek.
A Hét nap - hét helyszín elnevezésű rendezvénysorozat első
állomása az egykori Kelet-Berlin főtere, az Alexanderplatz volt,
ahol harminc éve, 1989. november 4-én az egykori Német Demokratikus
Köztársaság (NDK) történetének legnagyobb szabású nem állami
megmozdulását tartották. A több százezer - egyes kutatók szerint
egymillió - ember részvételével tartott tüntetésen demokratikus
átalakulást, a többi között sajtószabadságot és szabad választásokat
követeltek.
A Németország újraegyesítéséhez vezető keletnémet békés
forradalom legfontosabb eseményei között számon tartott megmozdulást
egy nagyszabású háromdimenziós installációval idézték fel, az
Alexanderplatz szélén álló épületek homlokzataira korabeli
felvételeket és fényfestményeket vetítettek.
A további helyszínek között van például a Potsdam melletti
Glienicke-híd, a híres egykori határátkelő, amelynél kicserélték az
elfogott kémeket a hidegháború idején. Ez a funkciója A kém, aki
bejött a hidegről című 1963-as krimiből, a brit John Le Carré
munkájából is ismert.
A központi helyszín a belvárosi Brandenburgi kapu, az
újraegyesített Németország egyik fő jelképe, amelynél A szabadság
felhője elnevezésű installációt állították fel. Az alkotás több mint
300 ezer cédulából áll, amelyre a projekthez csatlakozó emberek
írták fel évfordulós kívánságaikat, vágyaikat, terveiket. A színes
cédulák mintegy tíz méter magasban, több mint száz méter
hosszúságban hömpölyögnek a kaputól induló sugárút felett.
A Brandenburgi kapunál tartják szombaton - a fal ledöntésének
napja, 1989. november 9. évfordulóján - a legnagyobb rendezvényt. Az
ünnepi szónok Frank-Walter Steinmeier államfő lesz, az
eseménysorozatot záró koncerten pedig olyan művészek lépnek fel,
mint Westbam, a kilencvenes évek berlini technozenei mozgalmának
legendás alakja.
Nem feledkeznek meg Berlinben a német újraegyesítéshez nyújtott
közép-európai támogatásról sem, így az ugyancsak szombati központi
állami ünnepség díszvendégei a visegrádi országok (Csehország,
Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) államfői lesznek.
Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961.
augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és
néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd
idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és
képletesen egész Európát.
A fal felhúzására a menekülthullám miatt volt szükség, amely
azzal fenyegetett, hogy vészesen megcsappan az NDK népessége. A két
Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3
millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen
keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés
a keleti és a nyugati szektorok határán.
A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt
mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert
elfogtak szökés közben, és sokan életüket vesztették. Az áldozatok
többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak,
és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot
követtek el.