Ankara, 2019. augusztus 19., hétfő (MTI) - A török belügyminisztérium terrorizmus miatt hétfőn eltávolította hivatalából három délkelet-törökországi, főként kurdok lakta város, Diyarbakir, Van és Mardin polgármesterét.
A tárca közölte: az érintettek terrorszervezetekkel álltak
kapcsolatban, amelyeknek támogatást is nyújtottak.
A minisztérium rámutatott: a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt
(PKK), amely évtizedek óta fegyveres lázadást folytat
Délkelet-Törökországban, valamint annak leágazásai egyes
polgármestereken keresztül törvénytelen célokra használják fel az
önkormányzatok forrásait. Hozzátették: az érintett polgármestereket
a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) annak ellenére indította
jelöltként a március 31-ei helyhatósági választáson, hogy fegyveres
terrorszervezet alapítása és irányítása, fegyveres terrorszervezeti
tagság vagy éppen terrorpropaganda gyanújával nyomozás folyik
ellenük.
A belügyminisztérium Diyarbakirban, Vanban és Mardinban is a
tartományi kormányzót hatalmazta meg a polgármesterek
helyettesítésével.
Az NTV török hírtelevízió beszámolója szerint Diyarbakir távozó
polgármesterét, Selcuk Mizraklit a reggeli órákban a hatóságok
szállították el otthonából a hivatalba, ahol felolvasták előtte a
nyomozások keretében vele szemben felhozott vádakat. Mizrakli ellen
ugyanakkor nincs érvényben elfogatóparancs.
A rendőrség később körbevette és átvizsgálta a három
önkormányzat épületét.
Mizrakli a BBC Türkcének, a brit közszolgálati adó török nyelvű
kiadásának nyilatkozva azt mondta, hogy Törökországban a demokrácia
még egy szinttel lejjebb esett. Úgy vélte: a lépés mögött az a
szándék áll, hogy egy olyan, eltérő irányba alakítsa a politikai
légkört, amely megrengeti a képviseleti mechanizmusokba vetett
bizalmat.
A legfőbb török ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági
Néppárt (CHP) isztambuli képviselője, Mehmet Bekaroglu
Twitter-fiókján azt írta, hogy az a mentalitás, amely nem tudja
megemészteni, hogy Ahmet Türköt Mardin polgármesterévé választják,
"nem akarhatja megoldani" az évtizedes török-kurd konfliktust. Nem
megoldja a terrorizmus jelentette gondot, csupán felhasználja -
hangoztatta.
A CHP frakcióvezető-helyettese, Özgür Özel szintén a Twitteren
úgy fogalmazott: a nép többsége által preferált polgármesterek
eltávolítása a hatalom saját létjogosultságát bocsájtja vitára.
A PKK börtönben ülő egykori vezetője, Abdullah Öcalan a
közelmúltban kijelentette: kész a török állammal fennálló konfliktus
megoldására. Öcalan akkor leszögezte: a szabad kurd élet, a szabad
kurd ember és a szabad kurd társadalom megteremtésén dolgozik, a
kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra. Öcalan egyúttal
aggasztónak nevezte a politikát, amely ragaszkodik a harchoz. Az
elmúlt évtizedek alatt elszenvedett emberi, politikai és gazdasági
veszteségre hivatkozva rámutatott: mindenkinek látnia kell, hogy ez
a politika csak még súlyosabb következményeket szül.
A török biztonsági erők és a kurd felkelők között 2015
júniusában mintegy két és fél év fegyvernyugvást követően újultak ki
a fegyveres harcok Délkelet-Törökországban. 2016 során a parlamenti
képviselők mentelmi jogát eltörölték, az ősz folyamán pedig fokozott
hatósági fellépés kezdődött terrorizmusra hivatkozva a HDP vezetői,
politikusai, köztük polgármesterei, aktivistái és támogatói ellen,
miután a kurdbarát pártot a török kormány a PKK politikai szárnyának
tartja. A legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem
született ítélet.
Mára a fegyveres összecsapások, ha sokkal kevésbé intenzívek is,
rendszeresek. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az
Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A konfliktusban
lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.