Elutasította a román alkotmánybíróság az államfő óvását a Trianon-törvény<ügyében
Bukarest, 2020. július 15., szerda (MTI) - Nem sérti a román alaptörvényt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amelyet májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház - állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.
A törvény ellen Klaus Iohannis államfő emelt alkotmányossági
óvást, arra hivatkozva, hogy sérti a hatalmi ágak szétválasztásának
alkotmányos elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát és a polgárok
jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat,
mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel - sajtóértesülések
szerint 5-4 arányban - megalapozatlannak ítélte az elnök óvását, s
megállapította: a kihirdetésre váró jogszabály kifogásolt előírásai
nem sértik az alkotmányt. A testület döntése megfellebbezhetetlen és
kötelező érvényű.
Az államfőnek az alkotmányossági óváson kívül elvileg lehetősége
van egy alkalommal megfontolásra visszaküldeni a parlamentnek az
általa kifogásolt tervezeteket, de másodszor már nem tagadhatja meg
kihirdetését, akkor sem, ha a parlament nem hajtotta végre az általa
javasolt módosításokat.
A képviselőház által május 13-án nagy többséggel - 21
ellenszavazattal és 25 tartózkodással - elfogadott jogszabály
értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell
arról, hogy június 4-én - az első világháborút lezáró,
Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés
évfordulóján - kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy
logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni
szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális
rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati
médiának is be kell számolnia.
A román törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti
a törvényt a Trianoni szerződés századik évfordulója előtt. A
tervezetet kidolgozó Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor úgy
értékelte: a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes
gesztus volt Iohannis részéről, amelynek "meg fogja fizetni a
politikai árát". A volt román külügyminiszter Szijjártó Péter magyar
külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával
hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium
előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.