Róháni, aki "könyörtelen gazdasági terrorizmussal" és "nemzetközi kalózkodással" vádolta meg az Egyesült Államokat, kijelentette, hogy országa nem hisz az amerikai tárgyalási szándékban. Az európaiaknak, akik találkozót szorgalmazta közötte és Donald Trump amerikai elnök között, Róháni válaszul kijelentette: "emlékfotót a tárgyalás utolsó szakaszában szokás készíteni, nem az elsőben". Az iráni elnök, aki felszólította Szaúd-Arábiát, hogy vessen véget a jemeni háborúnak, kijelentette, a térség az "összeomlás határán van", és "egyetlen hiba is tűzvészt válthat ki". "Szaúd-Arábia biztonságát sokkal inkább szavatolja a jemeni agresszió beszüntetése, mintsem külföldiek beavatkozásra való felkérése". "Nem fogjuk eltűrni külföldiek provokatív beavatkozását. Eltökélten és határozottan fogunk válaszolni mindenféle törvénysértésre, biztonságunk és területi épségünk bármilyen megsértésére" - hangsúlyozta Róháni. Előzőleg Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ENSZ-közgyűlés általános ülésszakának szünetében újságíróknak kijelentette, hogy az Iránnal megkötött atomalkuban továbbra is részes felek elkötelezettek a megállapodás megtartása mellett, bár az rendkívül nehéz. "Mindenkinek az az érdeke, hogy változatlanul elkötelezett legyen a szerződés iránt, de ez egyre nehezebb" - mondta Mogherini. Hozzátette, hogy minden fél egyetértett abban, hogy folytatják az erőfeszítéseket a szerződés megvalósítása érdekében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia -, valamint Németország 2015-ben írt alá megállapodást Teheránnal arról, hogy a nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldása fejében Irán korlátozza atomprogramját és engedélyezi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyszíni ellenőrzését. Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta a szerződést, és ismét elrendelte a szankciókat Irán ellen, Irán pedig bejelentette, hogy nem tartja be több, a szerződésben vállalt kötelezettségét, így az urándúsítás engedélyezett szintjét és a dúsított uránnak a szerződésben foglalt mennyiségét. Mogherini egy zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson olvasta fel az öt részes ország külügyminiszterének rövid közleményét, amely szerint a megállapodás továbbra is "az atomfegyverek világméretű elterjedése megakadályozásának" kulcsfontosságú eleme. Az uniós főképviselő szerint a szerződésben vállalt iráni kötelezettségek megszegése "visszafordítható". Irán így kíván nyomást gyakorolni Európára, hogy az amerikai szankciók ellenére exportálni tudja a kőolaját. Egy nevének elhallgatását kérő iráni vezető korábban azt mondta a Reuters brit hírügynökséggel közölte, hogy nulla annak az esélye, hogy Róháni a héten New Yorkban találkozzon Trumppal. Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán jelentette be, hogy öt kínai magán- és hat jogi személy ellen szankciókat rendeltek el, mert a washingtoni büntetőintézkedések megsértésével kőolajat exportáltak Iránból. Az általános vitában Michel Aún libanoni elnök a szíriai menekültek biztonságos visszatérését szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy kis országában a több százezer szíriai menekült jelenléte csak tovább súlyosbítja a gazdasági válságot. Hozzátette, hogy eddig több mint 250 ezer szíriai menekült tért vissza Libanonból, és nincs arról értesülésük, hogy bárkit üldöztek vagy bántalmaztak volna. A két befolyásos rivális regionális hatalom, Szaúd-Arábia és Irán közé ékelődött Irak államfője, Barham Száleh a vitában kijelentette: nem hagyja, hogy az országa más államok konfliktusa miatt csatatérré változzon. Az iraki elnök veszélyes fejleménynek nevezte a Szaúd-Arábia elleni támadásokat. Száleh sajnálatát fejezte ki, amiért országa hosszú ideig instabil volt, de kedvezőnek nevezte, hogy országa kiemelkedőben van a többéves konfliktusból és gazdaság fejlődésnek indul.