New York, 2019. szeptember 26., csütörtök (MTI) - Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés használata mellett - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, a nemzetközi atomcsend-szerződésről rendezett konferencián, amelyet helyi idő szerint szerdán tartottak.
Hozzátette: az ország fenntartja magának azt a jogot, hogy
nemzeti energia-összetételét maga határozza meg és azt a jogot is,
hogy olcsón, tisztán és biztonságosan termelje meg az energiát,
amelyet felhasznál.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország az elmúlt
évtizedekben nagy szerepet tulajdonított a nukleáris energia
használatának, és így lesz ez a jövőben is, mivel a magyar gazdaság
versenyképességének egyik fontos feltételéről van szó. Az
energiakereslet több mint 40 százalékát Magyarország ma ilyen
forrásból elégíti ki.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a békés célú felhasználás mellett
ugyanakkor Magyarország is "minden lehetséges módszerrel és
eszközzel" ellenzi a nukleáris fegyverek tesztelését világszerte, és
teljes mértékben támogatja az erről szóló nemzetközi egyezményt, az
átfogó atomcsend-szerződést. Ezért is vállalta fel Budapest 2013
és 2015 között a szerződés végrehajtásának koordinálását. "Úgy
gondoljuk, a világ sokkal nyugodtabb és békésebb hely lenne, illetve
lehetne, ha végre sikerülne a nemzetközi jog eszközeivel is
betiltani a nukleáris fegyverek tesztelését" - mondta a miniszter.
Sajnálatát fejezte ki, hogy a kísérletek teljes befejezését a
gyakorlatban még nem sikerült elérni, és sürgette azokat az
országokat, amelyek még adósak a szerződés ratifikálásával, hogy
mielőbb tegyék azt meg.
Külön kitért annak fontosságára, hogy a Koreai-félszigetet
megszabadítsák a nukleáris fegyverektől.
Meg kell továbbá előzni, hogy bármilyen diktátor vagy
terrorszervezet kezébe atomfegyverek kerüljenek - mondta.
Ebből a szempontból az ENSZ-nek fontos szerepe van, és
Magyarország minden segítséget megad ahhoz, hogy az ENSZ be tudja
tölteni ezt a szerepet - húzta alá Szijjártó Péter.
Az átfogó atomcsend-szerződést (CNTBT) 1996 őszén New Yorkban
nyitották meg aláírásra. Az egyezményt aláíró 185 államból mostanra
már 168 jóvá is hagyta azt.
A hatálybalépéshez azonban a szerződés értelmében feltétlenül
szükséges 44 jelentős nukleáris programmal rendelkező ország
ratifikálása. Közöttük van Magyarország, amely ezt 1999-ben meg is
tette. A 44-es csoportból ugyanakkor az Egyesült Államok, Kína,
Egyiptom, Irán, Izrael, Észak-Korea, India és Pakisztán még nem
hagyta jóvá a szerződést, és az utóbbi három ország alá sem írta.
Szijjártó Péter felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy
a nukleáris balesetek is katasztrofális következményekkel járhatnak,
mint arra - sajnálatos módon - már volt is példa a múltban. Az
atomerőművek biztonságos működésére ezért kiemelt figyelmet kell
fordítani.