Erdő Péter: felelősek vagyunk a szavainkért
Budapest, 2019. április 19., péntek (MTI) - Felelősek vagyunk a szavainkért, a szeretet nemcsak érzelem, hanem gondolatban, szóban és cselekedetben is meg kell nyilvánulnia - mondta Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nagypénteken.
A bíboros hangsúlyozta: annak is a javát kell akarnunk, akivel
nem értünk egyet, és nyitottnak kell lenni arra, hogy befogadjuk a
gondolatait. Ehhez persze türelemre és önfegyelemre is szükség van,
de e nélkül aligha jöhet létre párbeszéd.
Erdő Péter szerint Magyarországon az elmúlt 30 évben nem javult
a vitakultúra, a szólásszabadsággal együtt a beszólás is szabaddá
vált, és olyan stílusú megnyilatkozások hallhatók, amelyek korábban
alig.
A bíboros arra a kérdésre, hogyan alakul a vallásukat gyakorlók
száma, azt felelte: a történelem folyamán óriási hullámzás
figyelhető meg ebben akár Budapesten is. Az első világháború előtti
nagyon alacsony szintről a két világháború között jelentősen nőtt a
hívek száma, majd a 70-80-as évektől megint csökkenő tendencia
rajzolódik ki, és az utóbbi pár évben még inkább érzékelhető a
csökkenés.
Rámutatott: a vallásgyakorlat nemcsak a vasárnapi templomba
járást jelenti, és a kérdésfeltevés, hogy gyakorolja-e a vallását, a
katolikusoknál rosszabb statisztikát eredményez, mint egy olyan
vallásnál, amelyik nem írja elő a vasárnapi templomba járást. Ők
vallásgyakorlónak nevezhetik azt is, aki egy évben egyszer, vagy
egyszer sem megy el a templomba, ezzel szemben "nálunk arról, aki
harmincszor megy el", mondhatják, hogy nem gyakorolja eléggé a
vallását.
Hozzátette: nagy ünnepek táján, karácsonykor, a húsvéti időben
az is eljön, aki máskor nem szokott, ezért fontos, hogy úgy fogadjuk
az embereket és úgy végezzük a liturgiát, hogy érezzék, "itt életünk
legmélyebb kérdéseiről van szó".
Erdő Péter a fiatalok megszólítási lehetőségéről szólva
ismertette: csak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében 450
hittanár dolgozik az iskolákban, akik "csakis a fiatalokkal vannak
kapcsolatban". Ugyanakkor az iskolai hitoktatás jelenlegi rendszere
azt eredményezte, hogy kevesebben járnak el a templomi
foglalkozásokra. Ebben természetesen nagy a szülők felelőssége is,
hiszen egy hétéves gyerek egyedül nem fog elmenni a templomba -
jegyezte meg.
Lehet arról vitatkozni, hogy előnyös-e ez a rendszer, de a
számokat nézve biztos, hogy most többen vannak beíratva katolikus
hittanra, mint ahányan húsz éve jártak templomi hitoktatásra -
mondta a főpásztor.
Hozzátette: igyekeznek más ifjúsági foglalkozásokkal, kórussal,
nyári hittantáborokkal elérni, hogy a fiatalok "odataláljanak" a
templomba.
A bíboros a magyarországi templomok állapotáról szólva
felidézte: a katolikus egyház épületállománya az évszázadok során
egy a maitól teljesen eltérő társadalmi-gazdasági rendszerben
alakult ki. Részben egyházi birtokokra terhelték rá az épületek
fenntartási költségeit, részben pedig a városok, helyi
földbirtokosok, kegyurak vállalták ezt a terhet. Ez azt is
jelentette, hogy sokszor ők határozták meg, milyen, illetve mekkora
legyen egy-egy templom.
Kifejtette, ez a felelősségvállalás a második világháború után,
de legkésőbb 1951-ben megszűnt. Az egyháznál maradt tehát az
épületállomány a fenntartás fedezete nélkül. "Azóta igyekszünk
mindig a legsürgősebb javításokat elvégezni", és természetesen a
városok és az állam is segített már korábban is olykor-olykor -
mondta. A rendszerváltozás után újra előkerült ez a kérdés, és
valamelyik szentszéki egyezménybe is belekerült, hogy az állam
hozzájárul az épített örökség fenntartásához.
Elmondta, jelentős állami támogatásokat kapott az egyház,
emellett az úgynevezett hitéleti forrásokból, tehát az adó 1
százalékából és a járadékból, amit az egyházak évente kapnak,
szintén sokat használnak fel épületeik fenntartására. Így lassanként
megújulnak a székesegyházak és a forgalmasabb helyeken lévő
templomok.
Erdő Péter beszélt a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus előkészítő munkálatairól is. Mint mondta, nagy
lendülettel haladnak a találkozó előkészítő munkái, már zajlik az
előregisztráció, konkretizálódnak a hét programjai, felkérték az
előadókat és a szentmisék főcelebránsait, elkészült a kongresszus
monstranciája (úrmutató, szentségmutató) és zeneművek is születtek a
rendezvényre.
Május elején a világ püspöki karainak küldöttei találkoznak
Budapesten, hogy tájékozódjanak a kongresszus előkészületeiről és
végigjárják a tervezett események helyszíneit - mondta Erdő Péter.