EU-csúcs - Elkészültek az EU továbbfejlesztéséről szóló német-francia javaslatok
Berlin, 2018. június 19., kedd (MTI) - Véglegesítették kedden az Európai Unió (EU) június végi csúcstalálkozójára készített német-francia javaslatokat, amelyekkel a két ország kormánya a közösség továbbfejlesztéséről folytatott vitának akar új lendületet adni.
A német szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában, a
Meseberg kastélyban tartott német-francia kormánykonzultáción
elfogadott javaslatok négy fő területre, a kül-, biztonság- és
védelempolitikára, az illegális migrációra, a gazdaságpolitikára és
a digitális átalakulásra terjednek ki, és intézményi
változtatásokról is szólnak.
Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel
tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy csökkenteni kellene az Európai
Bizottság létszámát, vagyis szakítani kellene azzal a gyakorlattal,
hogy valamennyi tagország delegál állandó tagot a testületbe. Mint
mondta, a legnagyobb tagállamoknak példát kellene mutatniuk,
hajlandónak kellene lenniük arra, hogy elfogadják, nincs folytonosan
uniós biztos az adott országból.
Azt is javasolják, hogy a 2014-es európai parlamenti (EP-)
választáson alkalmazott úgynevezett csúcsjelölti rendszer
kiterjesztésével a 2024-es EP-választástól vezessék be a
"transznacionális választási lista" intézményét.
Németország és Franciaország az EU védelmi képességének
továbbfejlesztését és külpolitikai döntéshozatalának
megváltoztatását is sürgeti. Angela Merkel elmondta, hogy ki kell
egészíteni az úgynevezett állandó strukturált együttműködést (PESCO)
egy "európai intervenciós kezdeményezéssel", aminek révén a "közös
stratégiai kultúra" nemcsak a fegyverrendszerek fejlesztésében,
hanem konkrét katonai műveletekben is megmutatkozik.
A külpolitikai döntéshozatal megváltoztatásáról szólva
hangsúlyozta, szakítani kell azzal, hogy az EU minden külpolitikai
ügyben egyhangúlag határoz. Azt is meg kell fontolni, hogy az EU az
ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára felállítson egy EU-s biztonsági
tanácsot - mondta.
A "legbonyolultabb" munka a főleg az euróövezetre vonatkozó
gazdaságpolitikai javaslatok kidolgozása volt - utalt a kancellár a
német és a francia felfogás eltéréseire.
Emmanuel Macron tavaly szeptemberi, a párizsi Sorbonne egyetemen
elmondott beszédében sürgette, hogy az euróövezetnek legyen a tagok
összesített hazai összterméke (GDP) több százalékának - százmilliárd
eurós nagyságrendnek - megfelelő összeggel rendelkező külön
költségvetése, a berlini vezetés viszont csupán egy néhány
tízmilliárdos külön alapot tart elképzelhetőnek. A Mesebergi
Nyilatkozat című dokumentumban összefoglalt javaslatban nem is
szerepel összeg a javasolt euróövezeti költségvetésről. Erről
Emmanuel Macron elmondta, nem lenne jó, ha egy 19 országot érintő
ügy minden részletét két ország határozná meg. Hozzátette: a jövő
héten elkezdődnek az egyeztetések, azzal a céllal, hogy az év végére
kidolgozzák, és 2021-től beindítsák a rendszert.
Az elképzelés szerint a költségvetés tagállami befizetésekből,
európai uniós forrásokból és önálló, például a pénzügyi tranzakciók
megadóztatása révén keletkező bevételekből gazdálkodna, működését
egy külön szervezet irányítaná, és az euróövezeti konvergenciát, a
tagok egymáshoz viszonyított fejlettségi különbségeinek csökkentését
szolgálná beruházásokkal.
A másik fő elem az állandó euróövezeti válságkezelő mechanizmus
(ESM) továbbfejlesztése, Angela Merkel szavai szerint egy európai
valutaalap felé. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) modelljén alapuló
koncepció szerint az új intézmény a többi között vizsgálná a
tagországok államháztartási gazdálkodását és hitelekkel támogatná az
egyensúly helyreállítását célzó erőfeszítéseket.
A digitális átalakulással kapcsolatban a többi között javasolják
egy egyetemekből, kutatóintézetekből álló hálózat kialakítását a
mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések
összehangolására. A német kancellár kiemelte, hogy az EU
versenyképességét tekintve a mesterséges intelligencia üzleti,
gazdasági alkalmazása az egyik legnagyobb kihívás.
A német és a francia kormány egy "átfogó migrációs napirend"
kidolgozását is sürgeti, amely három pilléren nyugszik.
Az első a származási-, és tranzitországokkal folytatott
együttműködés az illegális migráció megfékezése és az elutasított
menedékkérők hazajuttatása céljából, a második az EU-s külső határ
védelmének megerősítése a Frontex uniós határ-, és partvédelmi
ügynökség személyzetének nagymértékű növelésével és hatáskörének
jelentős bővítésével, a harmadik pedig egy közös európai
menekültügyi rendszer, amely "biztosítja a méltányos kompromisszumot
a felelősség és a szolidaritás között".
Távlati célként Németország és Franciaország javasolja, hogy a
Frontex alapjára építsenek fel egy "valódi európai határvédelmi
rendőrséget", és alakítsanak ki egy európai menekültügyi hivatalt,
amely harmonizálja a tagállamok menedékjogi gyakorlatát és illetékes
a menedékjogi eljárások lefolytatására a külső határon.