Európai Számvevőszék: alighanem túlbecsülték a Juncker-terv keretében mozgósított beruházások összegét
Brüsszel, 2019. január 29., kedd (MTI) - Eredményesen teremtett új finanszírozási lehetőségeket a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), az ennek keretében mozgósított pénzek összegét azonban alighanem túlbecsülték a beszámolókban - írta friss jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).
A kedden közzétett értékelés szerint egyes megítélt támogatások
pusztán más uniós, illetve az Európai Beruházási Bank által nyújtott
finanszírozást váltottak ki. A források egy része olyan projektekhez
került, amelyek más magán- vagy közfinanszírozáshoz is
hozzájuthattak volna, noha nem biztos, hogy azonos feltételek
mellett.
Az EFSI felállítása óta eltelt időben jóváhagyott projektek
végrehajtásához összesen körülbelül 69 milliárd eurót ítélt meg a
Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság. A brüsszeli testület
szerint ezzel négy év alatt 360 milliárd eurót mozgósítottak az EU
tagállamaiban, 1,4 millió munkahely létrejöttét segítve.
A számvevők azonban megkérdőjelezték a reálgazdaságban
ténylegesen mozgósított többletberuházások összegét, kiemelve, a
használt számítási módszerek esetenként a valósnál nagyobbnak
tüntették fel ezek mértékét. Nem vették figyelembe, hogy bizonyos
támogatások csupán más finanszírozási eszközöket váltottak ki, és a
projektgazdák időnként csak azért részesítették előnyben az EFSI-t,
mert olcsóbb volt vagy hosszabb visszafizetési időszakot tett
lehetővé.
Emellett rámutattak, hogy a földrajzi eloszlás sem volt eléggé
kiegyensúlyozott, a támogatott projektek többsége a nagyobb nyugati
tagállamokban koncentrálódott.
"Az összes uniós pénzügyi eszközre és költségvetési garanciára
vonatkozó, összehasonlítható teljesítmény- és monitoringmutatók
hiánya csökkenti az átláthatóságot és az eredmények
értékelhetőségét" - írta az ECA.
"Az EFSI az Európai Unió egyik zászlóshajó-programjaként kiemelt
figyelmet élvez, így fontos, hogy az eredményességével kapcsolatos
kijelentések szilárd alapokon nyugodjanak" - nyilatkozott Leo
Brincat, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
Az Európai Bizottság a bírálatokra reagálva hangsúlyozta a
Juncker-terv eredményességét, rámutatva, az nem kiváltotta, hanem
megerősítette a többi finanszírozási eszközt. A testület aláhúzta
emellett, természetes, hogy a nagyobb gazdaságú és lakosságú
tagországokba több befektetés jut.
A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre
bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását
segítsék elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a
magánszektor gazdasági alapon, ilyen ösztönzők nélkül esetleg túl
kockázatosnak ítélne.
A 2015-ben útjára indított, eredetileg három évre tervezett
beruházási programot később meghosszabbították, a tervek szerint így
2020-ig legkevesebb 500 milliárd eurót tud majd mozgósítani.