ÉVOSZ: szigorodnak a magyar cégek németországi vállalkozási feltételei
Budapest, 2020. július 13., hétfő (MTI) - Nehezítik a magyar vállalkozások németországi tevékenységét a kiküldetéssel összefüggő német szigorítások - hívta fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) hétfői tájékoztatásában.
A szervezet felidézte, hogy az Európai Bizottság 2018. nyarán
adta ki a munkavállalók unión belüli kiküldetésére vonatkozó
átdolgozott irányelvét, ezt alapul véve az egyes tagországoknak
2020. július végéig kell megalkotniuk a kiküldetésre vonatkozó új
nemzeti törvényüket. A német törvényhozás 2020. július 30-i
hatállyal ülteti át nemzeti jogrendjébe az Európai Unió új
kiküldetési irányelveit.
Az új munkavállalói kiküldetési törvény alapelve, hogy a
munkavállalót minden olyan, a foglalkoztatásával összefüggő jogok
megilletik, amelyek a munkavégzés helyén alkalmazott helyi
munkavállalóknak is járnak.
A módosított német kiküldetési törvény ennek alapján előírja,
hogy a kiküldött munkavállalóknak a németországi munkavállalókkal
egyenlő bérezés jár a kiküldetés első napjától kezdve, amennyiben a
bérezésre országosan általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés
van hatályban. A kiküldetés 18. hónapja után a bérezési előírások
mellett az egyéb helyi munkaügyi jogszabályokat is alkalmazni kell.
Az eddigi kiküldetési törvény a helyi munkaügyi jogszabályok
töredékének betartását írta elő kötelezően, például a napi munkaidőt
és minimálbérek biztosítását - jelezte az ÉVOSZ.
A közlemény szerint az új kiküldetési törvény, mint munkaügyi
jogszabály, nem módosítja a kiküldetésre vonatkozó európai uniós
szociális előírásokat, így változatlanul kiküldhető egy magyar
munkavállaló Németországba úgy, hogy a társadalombiztosítási járulék
fizetésének kötelezettsége a kiküldetés első 24 hónapja alatt
változatlanul Magyarországon áll fenn.
A szakszövetség ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a
kiküldetéssel összefüggő németországi szigorítások mellett a magyar
társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségek változása is
nehezíti a magyar vállalkozások németországi tevékenységét. Július
1-jétől a kiküldött munkavállalók magyarországi és németországi
összbére után a korábbi gyakorlattól eltérően kell megfizetni a
járulékot. A tárgyévet megelőző év júliusában a KSH által kimutatott
nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet kell figyelembe venni, míg a
korábbi gyakorlat szerint a járulékot csak a munkavállaló
kiküldetése előtti alapbére után kellett megfizetni, ami rendszerint
az elvárt minimálbér, illetve a munkavállaló foglalkoztatásának
ágazatában szokásosan fizetett bér volt.
Az ÉVOSZ szerint a két, időben szinte egybeeső változás komoly
kihívást jelent a Németországban vállalkozó magyar cégeknek, mert a
felmerülő jelentős többletköltségek fedezetére emelniük kellene
ajánlati, illetve szerződéses áraikat.
A koronavírus világjárvány miatt az európai uniós tagországokba
is begyűrűzött recesszió következményeként kialakult piaci
helyzetben nehezen becsülhető meg, hogy milyen esélye van erre a
magyar vállalkozásoknak - fogalmazott a szakszövetség.