Ankara, 2020. július 13., hétfő (MTI) - Törökország tájékoztatni fogja az UNESCO-t a nemzetközi felszólítás ellenére múlt pénteken mecsetté nyilvánított Hagia Sophia egykori ortodox bazilikát illetően tervezett lépésekről - közölte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn a TRT Haber török állami hírtelevíziónak adott interjújában.
Az UNESCO a pénteki török bejelentést követő közleményben
jelezte, hogy a szervezet világörökségi bizottsága a következő
ülésén meg fogja vizsgálni az épület világörökségi státuszát. "Az
UNESCO felszólítja a török hatóságokat, hogy késedelem nélkül
kezdeményezzenek párbeszédet annak érdekében, hogy elejét vegyék
bármely káros behatásnak ezen kivételes örökség egyetemes értékével
kapcsolatban, amelynek óvottságát a Világörökségi Bizottság a
következő ülésén megvizsgálja" - fogalmaztak.
Cavusoglu hétfőn azt mondta, hogy csodálkozva fogadták az UNESCO
kijelentéseit. A török diplomácia vezetője nyomatékosította:
tiszteletben tartják azoknak a preferenciáit, akik azt akarják, hogy
a Hagia Sophia "szövetét" ne érje kár. "Akkor károsodott, amikor
évekkel ezelőtt mecsetként állt szolgálatba? Nem károsodott" - húzta
alá, arra utalva, hogy a bizánci építésű székesegyházat 1453-ban az
akkori Konstantinápoly bevétele után mecsetté alakították át.
Cavusoglu mindazonáltal leszögezte: meg kell óvniuk azt az
örökséget, amelyet elődeik rájuk hagytak.
A török külügyminiszter kijelentette azt is, hogy a pénteki
döntésük jogilag helyénvaló volt. Rámutatott egyúttal: "mindenki
nézeteit tiszteletben tartják, még ha nem is értenek egyet, de
határozottan elítélik azokat a megjegyzéseket, amelyekkel
beleavatkoznak Törökország szuverén jogaiba".
Pénteken a török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek
minősítette azt az 1934-es minisztertanácsi döntést, amely a Hagia
Sophia múzeummá alakításáról szólt. A Hagia Sophiát mecsetként
jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is
változtatható meg - indokolt a testület. Recep Tayyip Erdogan török
elnök rövid időn belül rendeletet adott ki az ismételt mecsetté
alakításra vonatkozóan. A rendelettel az épület irányítása a török
vallásügyi hivatalhoz (Diyanet) került.
Erdogan később bejelentette, hogy a nem-muszlimok előtt is
nyitva fog állni a mecset, amelyben az előkészületek befejeztével
július 24-én tartják majd az első muszlim közösségi imádkozást.
Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy a volt bazilikát továbbra is az
emberiség közös örökségének tekinti.
A Hürriyet című török kormánypárti napilap úgy tudja, hogy a
terv szerint az imádkozások során lézerfény fogja elfedni a
mozaikokon és a freskókon található emberfigurák arcát, miután az
iszlám tiltja az arcábrázolást.
Ferenc pápa vasárnap mélységes fájdalmát fejezte ki az
isztambuli épület mecsetté nyilvánítása miatt. Korábban
Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, az orosz ortodox egyházat
vezető Kirill pátriárka, valamint a romániai, ciprusi, georgiai
ortodox egyház vezetője is elítélte a török döntést.
Szteliosz Pecasz görög kormányszóvivő szombaton úgy
nyilatkozott: Erdogan történelmi hibát követett el, és Athén minden
megtesz annak érdekében, hogy az Európai Unió és a nemzetközi
szervezetek szankcionálják Ankarát.
Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője
pénteken kiadott közleményében Washington "csalódottságát"
hangoztatta, de kiemelte azt is, hogy az amerikai kormányzat
"tudomásul veszi a török kormány azon kötelezettségvállalását, hogy
minden látogató számára garantálja a belépést" az épületbe.