FM: Magyarország továbbra is a GMO-mentesség mellettvan
Budapest, 2016. május 20., péntek (MTI) - Magyarország továbbra is úgy ítéli meg, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni minden olyan technológia kapcsán, amelynek hatásairól nincsenek kielégítő adatok, ilyen a génmódosítással létrehozott szervezeteknek (GMO) a növénytermesztésben alkalmazott gyakorlata - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára pénteken az MTI-nek.
Nagy István ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy néhány nappal
ezelőtt megjelent az amerikai tudományos akadémia GMO-k hatásairól
szóló elemzése, amelyről a magyar és a külföldi sajtó is írt.
Az államtitkár kifejtette: az összefoglalóból sokan azt a
következtetést vonták le, hogy a GMO-k nem is veszélyesek. A
jelentés alapján azonban az is megállapítható lenne, hogy a GMO-k
nem bizonyították be azokat a reményeket, hogy a módszerrel
megoldhatók lennének az emberiség élelmezési gondjai. Az erre
vonatkozó vizsgálatokkal nem sikerült szignifikáns eredményt
kimutatni.
Magyarország számára fontos, hogy az embereknek a GMO-kkal
kapcsolatos veszélyérzete ne csökkenjen, hanem a megfelelő igazságot
ismerhessék meg. A tanulmány szerzői ugyanakkor elismerik, hogy csak
a jelenleg rendelkezésre álló adatokat használták az összegzés
elkészítésekor - fűzte hozzá.
Nagy István szerint felmerül az adatok függetlenségének kérdése,
mert a GMO-k vizsgálatával kapcsolatban a leggyakrabban felmerülő
kérdés, hogy a GMO-kkal foglalkozó cégek nem hajlandók a független
kutatásokhoz mintát biztosítani. Megjegyezte: a tanulmány is
ajánlást tesz arra, hogy a jövőben kívánatos lenne a független
vizsgálatokra lehetőséget adni.
A tanulmány emellett több helyen utal a bizonytalansági
tényezőkre és a nem várt hatások megjelenítésére. A készítői
megjegyzik, hogy a jelenleg használt OECD állatkísérletes módszerek
nem kellően alkalmasak a különbségek kimutatására. Az előírt
vizsgálatok hossza pedig mindössze 90 nap, ami nem elegendő a
krónikus hatások kifejeződésére. Ezt Magyarország is kifogásolta az
uniós tárgyalások során. A tanulmány szerzői is sürgetik megfelelő
tesztelési módszerek kidolgozását, amelyekkel a mellékhatásokat
mérni lehet.
Az amerikai szántóföldi kísérletek adatait összevetve
megállapították, hogy a génmódosított technológia nem növelte
szignifikánsan a terméshozamot sem a kukorica, sem a gyapot, sem a
szója esetében a hagyományos termesztéshez viszonyítva. Igazából ez
a megállapítás a főüzenet - húzta alá Nagy István. Hozzátette: ez
ugyanis cáfolja azt az érvet, hogy a génmódosítást alkalmazó
technológiák oldják majd meg a jelen és a jövő élelmezési gondjait a
világon.
Problémának találták a tanulmány szerzői azt is, hogy
növényvédőszerrel szemben toleráns génmódosított növények esetében
az ellenálló gyomok is megjelennek, ez szintén veszélyes lehet -
jegyezte meg az államtitkár.
Magyarország már sokszor kifogásolta az EU jelenlegi GMO
kockázatértékelési rendszerét, amely nem teszi kötelezővé hosszú
távú vizsgálatok és megfelelő etetési kísérletek elvégzését. A
magyar és az európai polgárok nagy része elutasítja a GMO-k
mezőgazdasági felhasználását, a GMO-t tartalmazó élelmiszereket.
"Meggyőződésünk - mondta Nagy István -, hogy a versenyképes és
fenntartható Európa jövője a GMO-mentes termelésben van.
Összehangolt, együttes fellépésünkből számottevő gazdasági,
társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak.
Magyarország mezőgazdasága a hagyományos növénytermesztéssel és
állattenyésztéssel is versenyképes tud maradni, sőt, piaci
pozíciónkat is nagyban befolyásolja a GMO-mentesség megőrzése,
mellyel kifejezetten kedvezőbb exportlehetőségekhez juthatunk."