Francia zavargások - Az ET emberi jogi biztosa aggodalmát fejezte ki a franciaországi tüntetésekkel kapcsolatban

    Dunja Mijatovic párizsi látogatását követően arról számolt be, hogy a legnagyobb problémát a tiltakozások során megsebesültek magas száma jelenti a demonstrálók, illetve a rendőrök részéről egyaránt.

    Elismerte, hogy a rendfenntartó erők tagjai nehéz körülmények között dolgoznak, főleg a tüntetők egy részének ellenségessége, részben pedig a túlzott munkateher, a megfelelő kiképzés hiánya miatt, de leszögezte, ettől függetlenül súlyosan aggasztó a rendőri fellépések sebesültjeinek száma.

    A biztos hangsúlyozta, hogy a biztonsági erőknek intézkedés közben is minden esetben tiszteletben kell tartaniuk az alapvető emberi és szabadságjogokat, valamint figyelmeztetett, nem szabad, hogy a történtek miatt szükségtelen vagy aránytalan módon korlátozzák a szólás és a gyülekezés szabadságát.

    Aggodalomra ad okot, hogy egy tervezet értelmében megelőző intézkedésként az illetékes szervek megtilthatnák a részvételt tüntetéseken, illetve az a módosítás, amelynek alapján szabálysértésnek számítana az arc szándékos eltakarása a demonstrációkon - közölte.

    "Nem gondolom, hogy ezek az intézkedések szükségesek a gyülekezési szabadság hatékony biztosításához, viszont úgy tűnhetnek, mint amelyek akadályozzák ezen jogok gyakorlását" - fogalmazott Mijatovic, párbeszédre szólítva fel a feleket.

    Szombaton tizenegyedik alkalommal tiltakoztak a sárgamellényesek Párizsban és a nagyobb városokban. A rendőrség szerint mintegy 70 ezren vonultak utcára, közülük Párizsban kevesebben, mint a korábbi hetekben, de jelentősebb megmozdulások voltak Toulouse-ban, Bordeaux-ban és Dijonban.

    Az elmúlt két hónapban a sárgamellényes tüntetők által felállított úttorlaszoknál eddig tízen vesztették életüket, a tüntetéseken pedig több mint kétezren megsérültek, a rendőrök közül csaknem ezren.